Tudomány

Sosem látott ásványokat tartalmaz egy Egyiptomban azonosított kő

24.hu
24.hu

2018. 01. 11. 10:08

Egy 1996-ban Dél-Egyiptomban felfedezett kődarab rejtélye régóta megoldatlan. A kőzet láthatóan az űrből érkezett, ugyanakkor összetételében nem hasonlít az ismert meteoritokra vagy aszteroidákra. A legújabb vizsgálat azt mutatja, hogy a kőben sok olyan mikroásvány található, melyekkel korábban nem találkoztak a tudósok.
Korábban a témában:

A legtöbb meteorit szilikátokból és némi szénből épül fel. A Geochimica et Cosmochimica Acta folyóiratban megjelent új tanulmány szerint azonban az egyiptomi Hüpatia kő (melyet a 4. századi egyiptomi tudósról, Alexandriai Hüpatiáról neveztek el) összetétele teljesen egyedi – számol be az IFLScience.

A kutatók szerint a kőben rengeteg szénvegyület található, melyeknek többsége mikrogyémántokká alakult. A vegyületek egy része különösen érdekes, ugyanis az úgynevezett policiklusos aromás szénhidrogének közé tartozik. Ezek az anyagok gyakoriak a csillagközi térben. A Hüpatiában emellett tiszta alumíniumot is kimutattak.

Az alumínium tiszta fémes formájában fordul elő, nem kémiai vegyületként egy másik anyaggal. Összehasonlításként, az arany rögökben fordul elő, de az alumínium soha

– mondta Georgy Belyanin, a Johannesburgi Egyetem munkatársa és a tanulmány vezető szerzője. A kutató hozzátette, mai tudásunk szerint az alumínium ilyen típusa rendkívül ritka a Földön és a Naprendszerben.

A kőben a szilícium-karbid egyik ritka kristályát, a moissanitot is felfedezték. Az ásványt ráadásul a Földön sosem látott formában, nikkel-foszfor szemcsékkel és egy kis vassal találták meg.

A kő összetétele azt mutatja, hogy az objektum a Naprendszer kialakulása előtt formálódott.

A Hüpatia ugyanis nem hasonlít a bolygónkon és a környező űrben fellelhető kövekre.

Jan Kramers, a projekt vezető kutatója szerint a Hüpatia hideg környezetben jött létre, valószínűleg a folyékony nitrogén földi hőmérsékleténél (-196 Celsius-fok) is hidegebb hőmérsékleten. A Naprendszerben ilyen körülményeket a Mars és a Jupiter közti kisbolygóövtől (ahonnan a meteoritok többsége származik) csak jóval kijjebb találhatunk.

A legtöbb üstökös a Neptunuszon túli Kuiper-övből eredeztethető, néhány objektum azonban ennél is messzebbről, a Oort-felhőből érkezik. Kramers szerint ebben a tartományban kevéssé ismerjük az égitestek kémiai összetételét.

A szakértő hozzátette, következő céljuk az lesz, hogy kiderítsék, honnan származik a Hüpatia.

(Kiemelt kép: Dr Mario di Martino, INAF Osservatorio Astrofysico di Torino)

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Budapest, 2017. május 8.
Orbán Viktor miniszterelnök (b) és Lázár János, a Miniszterelnökséget vezetõ miniszter kezet fog az Országgyûlés plenáris ülésén 2017. május 8-án. Mögöttük Harrach Péter, a Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezetõje.
MTI Fotó: Kovács Tamás
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.