A Limericki Egyetem munkatársai Applied Physics Letters folyóiratban megjelent tanulmányukban azt írják, a lizozim nevű enzim nyomás hatására képes elektromosságot előállítani – számol be az IFLScience. A protein fontos szerepet játszik az immunrendszer működésében, és a tojásfehérjében, a könnyben, a nyálban, a verejtékben, az emlősök tejében, az orrváladékban és a gyomornedvben is megtalálható.
Az olyan anyagokat, melyek mechanikai feszültség hatására elektromos feszültséget hoznak létre, piezoelektromos anyagoknak nevezzük. A leggyakrabban alkalmazott piezoelektromos anyag a kvarc, melyet többek közt órákban és ultrahangos eszközökben is megtalálhatunk.
Aimee Stapleton, a Limericki Egyetem fizikusa szerint bár a piezoelektromosságot széles körben használják, a lizozim elektromosságot termelő tulajdonságát eddig nem sikerült felfedezni.
A piezoelektromosság megnevezése a görög piezo és elektron, azaz „présel” és „borostyán” szavakból származik. A piezoelektromos hatást először a 18. század közepén tanulmányozták, napjainkban pedig a szenzoroktól a motorokon át egészen a gyógyászatig rengeteg területen alkalmazzák.
A limericki szakértők eredménye újabb bizonyíték arra, hogy több biológiai piezoelektromos anyag is akad. A csontok, a DNS-szálak és bizonyos fehérjék is képesek nyomás hatására feszültséget generálni.
Az új vizsgálat rámutatott, hogy a lizozimkristályokkal előállított feszültség nagysága a kvarccal létrehozott feszültségéhez hasonló. A fehérje ugyanakkor biológiai eredetű és nem mérgező, így innovatív módon is hasznosíthatnánk, például orvostudományi területen.
A limericki szakértők felfedezése valóban lenyűgöző, ez persze nem jelenti azt, hogy a közeljövőben tejből és könnyből fogunk elektromosságot termelni otthonainkban.
