Az Egyesült Királyságban és Walesben már ez a vezető halálozási ok, a fejlett nyugati országok 85 évnél idősebb lakosságának 40 százaléka érintett az időskori elbutulásban. Az Európai Unióban évente egymillió új beteget regisztrálnak, Európában 2015-re már 10,5 millióan szenvedtek demenciában a hivatalos nyilvántartás szerint.
Összesen 46,8 millió demens élt a világon 2015-ben , számuk húszévente átlagosan duplázódik.
Ez így elég elkeserítő statisztika, de mi köze van az Alzheimer-kórhoz? Az, hogy a demenciával diagnosztizált emberek 70 százaléka szenved ebben a gyógyíthatatlan és jellemzően kivédhetetlen kórban.
Mi történik ilyenkor az agyban?
Az Alzheimer-kór egy neurodegeneratív betegség, amely során a központi idegrendszer elváltozik, a sejtjei elpusztulnak, az idegsejtek közötti kapcsolatok megszűnnek, és a kóros amiloid plakkokat hoznak létre, amelyek összecsapódnak az idegsejtnyúlványokkal.
Az idegsejtek proteinstruktúrái béta-amiloidokat tartalmaznak, bizonyos enzimek pedig ezeket a béta-amiloidokat választják ki. A kiválasztott, szabad amiloidok lerakódásokat, az előbb említett plakkokat hoznak létre, amelyek károsítják az idegsejteket.
Az idegsejteken belül is pusztít azonban a kór: sok idegsejt tau-proteinből álló csavarodott szálakat is tartalmaz, amelyeket foszfát-csoportok terhelnek, ha a betegség megjelenik a szervezetben. A terhelés hatására sejtvázak szétesnek, a sejtek pedig elhalnak. – először alig észrevehetően, majd radikálisan.
„Segítség, a fiam ki akar semmizni a vagyonomból!”
Az Alzheimer-kór alattomosan üti fel a fejét: először a beteg csak apróságokra nem emlékszik, és a rövidtávú memóriája kezd romlani. Aztán egyre több minden kiesik a fejéből, végül pedig a legalapvetőbb cselekvések is nehezére eshetnek, Nem ritka például, ha egy Alzheimer-kóros a családja ellen fordul, mert azt hiszi, hogy át akarják verni, és ki akarják semmizni a vagyonából.
Ez azért jelentkezik, mert az Alzheimer nem kizárólag a memóriát támadja meg, hanem az idő előrehaladtával visszafordíthatatlan szellemi károsodás is bekövetkezik, amely tönkreteszi a beteg tanulási képességét, szóbeli kifejezőerejét és képzelőerejét is.
Itthon is rengeteg a beteg
A demencia, és ezzel együtt az Alzheimer-kór is 60-65 év felett alakul ki, bár ritkább esetben akár korábban is előjöhet. 56 és 74 év között 5 százalékos gyakorisággal fordul elő, de 85 évnél idősebb embereknél már 50 százalék az esélye, hogy demencia alakul ki.
A nők jellemzően gyakrabban lesznek demensek – ennek a magasabb átlagéletkor és a klimax miatti ösztrogénszint-csökkenés is lehet az okozója, egyéb más tényezők mellett. A Pharmindex szerint
Az Alzheimer-kór jelenleg gyógyíthatatlan, visszafordíthatatlan és teljes biztonsággal nem megelőzhető betegség. Mivel nem tudjuk, pontosan hogyan alakul ki, megfelelő gyógymódunk sincsen rá, mivel csak tüneti kezelést tudunk biztosítani a betegeknek, oki megoldást nem.
Gyógyszerrel lassítható egy kicsit a folyamat, ilyenkor az ingerületátvivő anyagok szintjét állítjuk be, és az izgalmi idegi ingerületátvitel kóros kiváltódását csökkentjük. Ezen kívül különböző vitaminok is segíthetnek, hogy a betegek minél tovább önálló és teljes életet élhessenek.
Egyelőre csak a megelőzés segíthet
Az egyetlen fegyverünk az Alzheimer-kór ellen a megelőzés, ami persze nem hoz száz százalékos eredményt, de nagyban csökkentheti a betegség kialakulásának kockázatát. Az Alzheimer részben a genetikán múlik (ha valakinek volt már a családban, az utódok hajlamosabbak a demenciára).
Léteznek úgynevezett determinisztikus gének is, amelyek öröklése során biztosan Alzheimer-kórral kell szembenéznünk öregkorunkban. Csakhogy ezek a determinisztikus gének az egész világon csak néhány száz családban öröklődnek – így nagyon valószínűtlen, hogy pont a mi rokonságunk lesz az, amely hiába tesz meg bármit az Alzheimer kialakulása ellen, semmit nem fog hatni a dolog.
A legkézenfekvőbb megelőzési forma az agyunk tornáztatása, ez arra jó, hogy minél tovább frissek maradhassunk szellemileg.
Az agytorna nem azt jelenti, hogy minden nap bele kell ásni magunkat az atomfizika rejtelmeibe, hanem azt, hogy az élethosszon át tartó tanulás elősegítheti az agysejtek egészségét, ezáltal ellenállóbbá válnak a szellemi hanyatlással szemben.
Nincs mese, egészségesen kell élni
Bár azt még nem tudjuk, pontosan hogyan alakul ki az Alzheimer-kór, kutatások során arra már rájöttünk, hogy mik azok az egészségügyi tényezők, amelyek elősegíthetik a kialakulását.
A Semmelweis Egyetem kutatásából kiderült, hogy normális vagy alacsony vércukorszint társulva a magas nátriumszinttel vagy pedig az alacsony koleszterinszinttel A szív- és érrendszeri betegségek, az inzulinrezisztencia, a D-vitaminhiány, a magas vérnyomás és a túlsúly mind rizikófaktornak számítanak, ezért a leghatásosabb, amit tehetünk a demencia kialakulása ellen az az, ha egészségesen élünk, és rendszeresen mozgunk.
Érdemes figyelnünk a környezetünkben található mérgek minimalizálására is, ami nem feltétlenül azt jelenti, hogy ne nyúlkáljunk ciánhoz, hanem inkább azt, hogy minél kevesebb mesterséges tisztítószert, feldolgozott élelmiszert engedjünk az életünkbe.
Társadalmi harc a legújabb népbetegség ellen
Az Alzheimer és a demencia nemcsak egyéni szinten, de társadalmilag is nagy kihívást jelent. Ezekkel a betegekkel ugyanis törődni kell, hiszen gyakran képtelenek az önálló életvitelre.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2015-ös Alzheimer Riportjában tér ki arra, hogy ami nagyon megsürgeti az egységes fellépést a betegséggel szemben.
A WHO 194 államában egy „Demencia Akciótervet” terveznek létrehozni, mindenhol a helyi egészségügyre és a betegség statisztikáira szabva a megoldásokat. Egyértelmű, hogy több pénzt kell a betegség kutatására fordítani, bár a világon folyamatosan zajlanak kísérletek az Alzheimer gyógyítására és megelőzésére, egyelőre egyik sem járt sikerrel.
Pedig az idő szorít: a WHO 2014-ben már hivatalosan is népbetegségként kategorizálta be az Alzheimer-kórt, a helyzet pedig ennél már csak rosszabb lesz, feltéve, ha nem sikerül tennünk ellene semmit.
