Tudomány

A tudomány Trump sikere mögött

A Brexit és Donald Trump sikere még az elemzők többségét is meglepte. Mi állhat az eredmények hátterében? A populizmus diadala? Az új idők üzenete? Lehetséges, hogy a választ sokkal mélyebben kell keresni.

Talán nem túlzás azt állítani, hogy az Egyesült Királyság EU-tagságáról szóló 2016-os népszavazással, illetve az amerikai elnökválasztással olyan eredmények születtek, melyek néhány éve még elképzelhetetlenek lettek volna. A végkifejlet pikantériáját növeli, hogy sok esetben az előrejelzések is csütörtököt mondtak – mint utóbb kiderült, a Brexitre és az amerikai elnökválasztásra vonatkozó jóslatok többsége tévedett.

Az eredmények ismeretében érdemes beszélni a sikerek tanulságairól, illetve a közvélemény-kutatások kudarcának okairól. Van azonban egy szempont, amely ritkán kerül elő, mégis fontos beszélni róla.

Abban talán a Brexit- és Trump legelfogultabb támogatói is egyetértenek, hogy azok, akik az Európai Unióból való kilépésre, vagy a republikánus jelöltre szavaztak, bizony kockáztattak. A gazdaságilag biztonságosabbnak mondható EU elhagyása, illetve a politikai tapasztalattal nem rendelkező formabontó elnök megválasztása meglehetősen rizikós – még akkor is, ha a népszavazás és a jelölt ideológiája sok választópolgárnak alapvetően vonzó.

Könnyen elképzelhető, hogy éppen ez a bizonyos kockázat a kulcstényező a meglepő sikerekben.

Ez van, ha vesztes helyzetből indulunk

1979-ben dolgozta ki Daniel Kahneman és Amos Nathan Tversky azt a nagy hatású hipotézist, amely nem csak matematikai, hanem pszichológiai alapon is igyekezett megmagyarázni az emberek gazdasági döntéshozatalai mögött meghúzódó tényezőket.

Hogy a kilátáselmélet nevű elképzelés mennyire jelentős, azt az is bizonyítja, hogy Kahneman 2002-ben közgazdasági Nobel-díjat kapott a közben alapelméletté vált felfedezésért. Tversky az elismerést már nem érte meg.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik