Még az első ránézésre gömbformájú égitestek sem tökéletesek. Ahogy az objektumok forognak, a centrifugális erő miatt az egyenlítőjüknél dudorok jönnek létre, így inkább forgási ellipszoid alakot vesznek fel, semmint gömbformát.
Összességében elmondható, hogy egy test minél gyorsabban forog, annál kevésbé hasonlít egy valódi gömbre. A Nap például nagyjából 27 nap alatt tesz meg egy teljes fordulatot, éppen ezért az egyenlítője mentén meghúzott út megközelítőleg 20 kilométerrel hosszabb, mint a két póluson körbefutó, észak-déli irányú szakasz. A Föld ezzel szemben 24 óra alatt fordul meg, így bolygónk nyugat-keleti átmérője 42 kilométerrel haladja meg a sarkit.
A távoli csillag, a Kepler 11145123 azonban bármely égitestnél gömbölyűbb, melyet valaha is megismert az emberiség.
Az objektumot vizsgáló kutatók a Kepler űrtávcsőből származó 51 hónapon át gyűjtött adatokat elemezték – az információkat 2009. és 2013. közt gyűjtötték be. Az űrtávcső exobolygók nyomai után kutatott azzal, hogy a csillagok apró fényingadozásait vizsgálta, melyek az előttük elhaladó égitestekre utalnak.
A Laurent Gizon, a Göttingeni Egyetem csillagásza által vezetett kutatócsoport a Kepler 11145123-re vonatkozó adatokat elemezte. A szakértők asztroszeizmológiai módszerek segítségével igyekeztek meghatározni az égitest méreteit – a technika némiképp hasonlít arra, ahogy a geológusok a földrengések alapján próbálják feltérképezni a Föld belső szerkezetét.
Az elemzések alapján a kutatók megállapították, hogy a Kepler 11145123 egyenlítői és poláris átmérőjének hossza szinte alig különbözik egymástól – nagyjából 6 kilométer az eltérés. Ez igen meglepő, mivel az égitest átmérője több mint kétszerese a Napénak – megközelítőleg 3 millió kilométer.
Emiatt a Kepler 11145123 a valaha mért leggömbölyűbb természeti tárgy, gömbölyűbb, mint a Nap
– állapította meg Gizon.
A csillag egyedi formája valószínűleg a lassú forgásának – mely háromszor lassabb a Napénál -, illetve az égitestet körbevevő mágneses mezőknek köszönhetően alakult ki. Arra, hogy a Kepler 11145123 örökre megőrizze szinte tökéletes formáját, természetesen nincs garancia.
Gizon csapatával éppen ezért azt tervezi, hogy a minden korábbinál pontosabb eredményekhez vezető asztroszeizmológia segítségével további csillagokat is megvizsgáljon. A szakember elsődleges célja az, hogy megfigyelje, a forgás és a mágneses mezők miként hatnak az égitestek formájára.
(Via: Live Science)
