Máig rejtély övezi Magyarország végzetes napját

Összesen 32 ember életét követelte Kassa bombázása 1941. június 26-án, Magyarországot pedig ráállította a teljes összeomlás felé vezető útra.

A II. világháború később sorsdöntőnek bizonyuló pillanata volt, amikor 1941. június 22-én a Wermacht megindította a világtörténelem legnagyobb méretű offenzíváját a Szovjetunió ellen. A németek szinte ellenállás nélkül haladtak előre, napok alatt 500 kilométerre jutottak az óriási ország területén. A világ feszülten figyelt. Biztosnak tűnt, hogy Hitler napok alatt térdre kényszeríti Sztálint éppúgy, mint tette azt Nyugat-Európával.

Megtámadták Magyarországot!

Ha pedig ez megtörténik, Európát jó ideig a Harmadik Birodalom politikusai irányítják majd. A németeknek ekkor még nem volt szükségük szövetségeseik segítségére, ám azok igyekeztek mihamarabb a győztes mellé állni. Három nap alatt Olaszország, Románia, Szlovákia és Finnország is bejelentette a hadiállapotot. Magyarország számára úgy tűnt, a revíziós sikerek után szomszédaink – akikkel egy táborban voltunk ellenségek – jobb pozíciót szereznek Németország szemében.

A magyar hadüzenethez mégis egy tragikus eset kellett: június 26-án reggel három, máig azonosítatlan repülőgépek Rahónál géppuskával támadták a Budapest-Kőrösmező között közlekedő gyorsvonatot, majd 13 órakor két perc alatt 29 bombát dobtak Kassára. Összesen 35 ember halt meg és 86 volt a sérültek száma. A városban volt a repülőakadémia bázisa és laktanyája is, a magyar vadászok azonnal a támadók ellen indultak, de egy kilométernél közelebbre nem tudták őket megközelíteni.

Végzetes következmény

A gépek felségjelzését senki nem látta. Katonai szakértők két fel nem robbant bombát szovjet gyártmányúnak azonosítottak, ami a későbbiekben perdöntő lett. A kassai repülőtér parancsnoka jelentésében azt írta: a támadókban német bombázókat vélt felismerni. Ez utóbbi információt azonban Bárdossy László miniszterelnök a több kormánytag és Horthy előtt is titokban tartotta. Mint ahogyan a szovjet külügyminiszter állásfoglalását is, amely semlegességet kért és területi revíziót ígért.

Miután azonban a német győzelem ekkor kétségtelennek tűnt, a kormányfő attól félt, az eminens Románia és Szlovákia esetleg visszaszerezheti a bécsi döntésekkel visszaszerzett területeket is. Werth Henrik vezérkari főnök már május óta a szovjetellenes szövetség felvállalására ösztönözte Horthyt és Bárdossyt, a kassai támadás után pedig felerősödött a németbarát tisztek nyomása.

Így aztán a kormány még június 26-án döntött a hadiállapot beállásáról, és másnap hajnalra elrendelte a válaszcsapás megindítását a Szovjetunió ellen. Most már tudjuk, végzetes lépés volt. Az viszont még ma sem ismert, ki és miért adta parancsba Kassa bombázását. A szovjeteknek valószínűleg nem állt érdekükben még egy, ha nem is jelentős ellenfelet magukra húzni. A háború után persze német fondorlatot sejtettek a háttérben, miszerint a nácik e csellel vonták be hazánkat is a harcokba.

Ki bombázott?

Ám Hitler ekkor még cseppet sem szorult rá a magyar honvédség támogatására, a Luftwaffe gépeit pedig még a lakosság is könnyen felismerte volna, hiszen abban az időben nap mint nap láthatta őket az égen. Ugyanekkor jelent meg az öntámadás elmélete is, amivel németbarát körök provokálták volna ki a háborút. Itt viszont felmerül, hogy miért épp Kassa, hisz egy eltévedt bombával a honvédség saját bázisát semmisítette meg.

Népszerű elmélet volt a “revíziós bosszú” is, azaz hogy szlovák, román vagy jugoszláv pilóták vezették a rejtélyes gépeket. Ehhez a teóriához az az egyszerű tény tesz kérdőjeleket, hogy a három ország közül egyedül Románia rendelkezett néhány, ekkora bombaterhet szállítani képes repülővel. Indokként pedig nem is elvetendő, hogy a románok féltek: míg katonáik keleten harcolnak, a honvédség erővel veszi vissza Dél-Erdélyt. Jobb, ha a magyar bakák is a Szovjetunió ellen vannak lekötve…

A legvalószínűbb az, hogy valóban szovjetek bombázták Kassát, de véletlenül. Szlovákia ekkor már belépett a háborúba, a Kassa közelében fekvő Eperjesen pedig jelentős német kommunikációs bázist telepítettek. Ez lehetett a Vörös Hadsereg célja, ám az akár ezer kilométeres távolságból érkező pilóták navigációs hiba miatt Kassára szórhatták terhüket. De ez is csak egy elmélet.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.