Tudomány

Halott törökkel a szájában táncolt

Bihari Dániel
Bihari Dániel

tud újságíró. 2014. 11. 24. 13:00

Kinizsi Pál két kardot forgatva kezében üvöltő oroszlánként vérben gázolva harcolt, győzelmi táncán pedig még a sokat látott vitézek is megdöbbentek.

Korábban a témában:

A molnárlegényből lett törökverő nagyúr története ékesen példázza, hogy a mesebeli “legkisebb fiú” is feljuthat a csúcsra. Már ha az uralkodó egy Hunyadi Mátyás, a fiú pedig annyira tehetséges, mint Kinizsi Pál. A nép ajkán fennmaradó történetek sokszor egész nagy mennyiségű igazságmagot tartalmaznak. Ennek ellenére a Pál életének első feléről szóló legendákat fenntartással kell kezelni.

A magyar Herkules

Feltehetőleg az 1430-as években született, de máig vitatott, hol. Azaz melyik településen szolgálta fel a frissítőt az óriási malomkeréken Mátyás királynak, más források szerint Magyar Balázsnak. Tény, hogy 1468-ban már a felvidék kapitánya, Magyar Balázs egyik alvezére volt, és 1480 körül elnyerte leánya, Benigna kezét is. Hőstettei nyomán gyorsan emelkedett a legnagyobb katonai méltóságokba.

Antonio Bonfini, Mátyás “hivatalos” történetírója 1486-ban érkezett a Magyar Királyságba, személyesen ismerhette Kinizsit, információit pedig első kézből vetette papírra. “Kinizsi Pál alacsony sorból származott; gabonaőrlő szárazmalomból került a katonasághoz, s először Magyar Balázs alatt szolgált. Vezetéknevét szülőfalujáról nyerte. Hallatlan lelki és testi erővel bírt; termete, izmai, tagjai Herculeshez tették teljesen hasonlóvá. Apja malmában nevelkedett. Minden segítség nélkül emelte fel a földről gyakran a malomkövet, olykor a boroshordót, melyet szekér is alig tudott elvinni. … Birkózásban legyőzhetetlen” – írta róla a humanista mester.

Üvöltő oroszlánként harcolt

De nemcsak a birkózásban, hanem a harcban is élen járt. A kenyérmezei csatában a Báthory István erdélyi vajda, Kinizsi Pál mint temesi ispán és Vuk Branković, a csatlakozó szerb csapatok fővezérsége alatt küzdő magyar sereg döntő vereséget mért a túlerőben lévő törökre 1479-ben. A győzelem nagyrészt Kinizsi Pálnak volt köszönhető. “Mihelyt megpillantja az ellenséggel vívott harcot, hatalmas csatakiáltással és trombitaharsogással a törökre ront. Hátulról oly hatalmas támadást intéz ellenük, hogy már az első rohamra sokan elesnek. Túlerejükben bízva azt hitték a törökök, már övék a győzedelem; most hátba támadva nemcsak győzelmi reményüket, de számbeli fölényüket is elvesztették.”

“Kinizsi Pál két kardot vesz kezébe s üvöltő oroszlánként mindenütt vérben gázol. Amerre ront, feltarthatatlanul mindent, amit talál, letipor, széles sorban hatalmas öldöklést és mészárlást visz végbe. Most azt harsogja, hogy utolsó szálig vágják az ellenséget, majd övéinek dühét lobbantja lángra, s úgy dörög, hogy még a küszködők és hátrálók is meghallják. Mikor már látta, hogy megsegíti őt Jézus Krisztus szentséges neve, s feltűnt előtte a győzelem reménye, megkettőzött erővel és bátorsággal az ellenség seregén át széles utat vág s így kiáltozik: Hol vagy, hol vagy, Báthory? Hol vagy, tiszta tisztaság tükre, a hit bástyája s a megingathatatlan becsületesség mintaképe! Bárhol vagy, felelj, ha élsz még, Báthory! Én vagyok itt, Pál, érted és a haza üdvéért életre-halálra kész!”

Tánc a törökkel

A török sereg e rohamtól felbomlott, fejvesztve menekült a dühöngő démontól. Keveseknek sikerült: “Minthogy az ellenséget majdnem az utolsó szálig levágták, a trombiták gyülekezőt fújtak s mindnyájan egybesereglettek a csatatéren, a viadal e helyén”. Rájuk sötétedett, így a táborba nem térhettek vissza, ám ez senkit nem tartotta vissza a diadal méltó megünneplésétől: az örvendező Kinizsi társával, s a győztes jámbor csapatokkal lakomát rendezett a holtak között … Az ellenség elfoglalt táborában úgyis találtak ételt-italt bőven”. Hátborzongató e helyszín, Bonfini nem is mulasztotta el megemlíteni: “A holtakra terítettek asztalt; ezek szerte a mezőn oly sokan és sűrűn feküdtek, hogy bármerre fordulva tizenhat stádiumnyira holttestbe botolhattál”.

Ám ez senkit nem zavart. ettek, ittak bőven, danoltak és hősi énekeket költöttek. “Majd amikor Bacchus felhevítette őket, vitézi táncba kezdtek. Fegyveresen járták a katonatáncot, s ütemesen felhangzó kiáltozásuk mindent betöltött. Azután az általános örömben, midőn mindegyik katona különböző taglejtésekkel nevettette társait, Kinizsit is táncba hívták. Ő hirtelen a kör közepére ugrott, keze segítsége nélkül pusztán fogával derekánál felragadott a földről egy megölt hórihorgas törököt, majd ütemesen körbe táncolt. Ez a herkulesi termetű férfihez illő tánc inkább csodálkozást, mint nevetést váltott ki a szemlélőkből.”

Más beszámolók szerint közben még hóna alá is felkapott egy-egy törököt, így járta a győzelmi táncot. Kinizsi Pál erejét messze földön csak Herkuleséhez tudták hasonlítani, neve hallatán – csakúgy, mint egykor Hunyadi János esetében – az ellenségen páni félelem lett úrrá.

Mátyás 1490-ben bekövetkezett halála után Corvin János helyett II. Ulászlót támogatta, de nem szűnt meg a haza ügyében szolgálni. Nem lehetett könnyű, hogy ő győzte le Mátyás kijelölt utódjának seregét, majd szétverte a rablóbandává züllött fekete sereg maradékait. Az új király szolgálatában az országbírói tisztségig jutott, továbbra is kemény kézzel védte a végeket. A bátorságáról és kegyetlenségéről egyaránt messze földön híres katona 1494-ben szélütést kapott, de hordszéken, félig bénán is a törökök ellen vonult – írja a Rubicon.hu. Ősszel már megrendült egészségi állapotban vette ostrom alá a Duna-parti Szendrő várát, melynek vívása közben, 1494. november 24-én, Szent-Kelemen faluban halt meg.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.