Egyrészről persze azért, mert a legtöbb ember a rovar méretétől függő sebességgel nyúl a légycsapóhoz, újsághoz vagy épp rovarirtóhoz. Másrészről viszont azért, mert a rovarokat tényleg nem nagyon érdeklik a bacilusok – néhány faj egyedeinek a szárnyát ugyanis aprócska tüskék borítják, melyek minden támadót kíméletlenül felnyársalnak.
A tudósok kabócák szárnyait vizsgálva vették észre a tompa tüskéket. A baktériumok megpróbálnak szétfolyni az ezek közt elterülő völgyekben, azonban ez a folyamat a szakadásig nyújtja őket. A szakadás pedig nem egyeztethető össze még a bakteriális élettel sem.
A felfedezés gyakorlati haszna egy olyan, nanoméretű tüskékkel felszerelt anyag lehet, amellyel be lehetne vonni például a metrón a kapaszkodókat vagy a nyilvános vécék kilincseit, hiszen a (szó szerint) kinyúlt baci már nem tud fertőzni.
