Fotó: University of Adelaide
Az Anomalocaris az egyik legbizarrabb külsejű teremtményként rótta a kambriumi óceánokat mintegy 500-515 millió évvel ezelőtt. Egyméteres hosszúságával, félelmetes hosszú csápjaival csúcsragadozónak számított. Vadászatát pedig csak segíthette két rendkívül fejlett óriási összetett szeme.
A tudósok eddig is sejtették, hogy az Anomalocaris látása igen kifinomult lehetett, de a Nature magazinban újonnan ismertetett fosszília elemzése azt az eredményt hozta az ízeltlábú-ős ragadozó sokkal jobban láthatott szemeivel, mint ma élő leszármazottai a modern rovarok és rákok.
Az élőlény „szemgolyója” 16 ezer lencséből – ommatidiumból – tevődött össze. Ehhez képest egy közönséges légy szembogara csak 3200 lencséből áll, egy hangya szeme pedig csak ezret tartalmaz. A szitakötők jelentik a kivételt sorból, ők még az Anomalocarisnál is fejlettebb 28 ezer lencsés szemet birtokolnak.
A kambriumban egyetlen élőlény – akár ragadozó – sem vehette fel a versenyt az Anomalocaris éleslátásával, Conway Morris paleobiológus szerint az állatok szemein kívül agyuk fejlettsége is segítette szuperlátásukat.
A puhatestű anomalocaridák külső csontvázán felfedezhető összetett szem nyomok arra engednek következtetni, hogy az állatvilágban az összetett szem – oculi compositi – fejlődött ki legkorábban.
