Tudomány

J. F. Kennedy: megölték vagy megölették? (1963)

Dallas, 1963. november 22. – Bár lassan fél évszázada történt, az amerikai közvélemény szemében még mindig nem tisztázott, hogy az Egyesült Államok 35. elnökét megölték vagy megölették?

John Fitzgerald Kennedy – vagy ahogy neve kezdőbetűi alapján még hivatkozni szoktak rá, JFK – 1961. január 20-án tette le az USA elnöki esküjét. Halálakor még három éve sem volt az ország első embere, karizmatikus személyisége és határozott elképzelései miatt mégis jelentős hatást gyakorolt a világtörténelemre.

Már beiktatásakor elmondott beszéde is szállóigévé vált, mikor „aktív” állampolgárságra hívta fel az amerikaiakat: „Ne azt kérdezd, hogy mit tehet érted az országod, hanem azt, hogy te mit tehetsz az országodért.” Alig fél évvel később pedig közös célt adott az országnak: „[…] hiszem, hogy e nemzetnek el kell köteleznie magát amellett, hogy még az évtized vége előtt embert juttat a Holdra, és onnan biztonságban vissza is hozza a Földre.” Másfél évvel ezután magabiztosan állta ki a hidegháború legforróbb két hetét, ami a történelemkönyvekbe kubai rakétaválságként vonult be.

Emléke tehát fél évszázad távlatában sem halványul – ehhez pedig (az előzőeken túl) halálának körülményei és utótörténete is jelentősen hozzájárult.

Az összeesküvés-elméletek művelői szerint ugyanis nem egyszerű emberölésről van szó, hanem a Szovjetunió vagy Kuba kémeinek bérgyilkosáról, a maffia bosszújáról, esetleg az FBI és a CIA tevékenységéről – az utóbbi két szervezet hol megbízóként, hol a valós események elfedőjeként szerepel. A lelőtt elnök felesége még az ország első emberévé avanzsáló alelnökre is gyanakodott, amit valószínűleg az is erősített, hogy Kennedy nem tartotta alkalmasnak Lyndon Johnsont az elnökségre. De a magunk részéről azon sem lepődnénk meg, ha a neten lenne olyan, aki szerint a földönkívülieknek is van közük az ügyhöz.

De lássuk, hogy mik a tények – az összeesküvés-elméletek rajongói kedvéért úgy is fogalmazhatunk, hogy tényeknek beállított hazugságok.

Kennedy azért látogatott a texasi Dallasba, mert a helyi politikai viszonyok kezdtek javíthatatlanul elmérgesedni – és mivel már csak alig egy év volt a választási kampányig, muszáj volt rendet tenni Texasban, különben a demokrata elnök nem számíthatott volna a helyi szavazatokra.

Az elnök a reptérről induló kocsisor második járműjébe szállt be, ahonnan végig integetett az őt üdvözlő dallasiaknak. Mikor a konvoj a Houston Streetről az Elm Streetre fordult, 12:30-kor lövés dördült el – a tömeg először nem is fogta fel, hogy mi történt, a legtöbben nagyvárosi zajnak tudták be. Az első golyó után az elnök a mellkasához kapott, a második viszont már fejen találta – koponyája és agyveleje menthetetlenül sérült.

Annak ellenére, hogy 1963-ban a média már az elnök minden lépését figyelemmel követte – főleg, hogy az újraválasztási kampányának egyik első lépéséről lehetett szó –, az adott környéken mégsem volt élő kapcsolás se rádió-, se tévéadótól, mivel nem tartották elég érdekes vagy fontos szakasznak. Ezt a konvoj viszonylag gyors haladási sebessége is alátámasztja – az összeesküvés-elméletek művelői szerint viszont épp a kézzelfogható bizonyítékok minimalizálása volt a cél.


View Larger Map

Egyetlen hiteles felvételnek jelenleg Abraham Zapruder, egyszeri állampolgár videója számít, aki a családi archívum kedvéért szerette volna megörökíteni az elnök látogatását.

Figyelmeztetünk mindenkit, hogy bár a felvétel minősége nem HD, a rögzítettek megrázóak, vagyis megtekintését kizárólag erős idegzetűeknek javasoljuk.

A gyanúsított tettest, Lee Harvey Oswaldot – aki abban a tankönyvlerakatban dolgozott, ahonnan a lövések eredetét vélték – viszonylag hamar letartóztatták. S bár ő váltig állította, hogy csak bűnbakként használják, mielőtt bíróság elé állhatott volna, őt is lelőtték – ráadásul élő egyenesben:

A Kennedyt követő Johnson elnök a 1963. november 27-én bizottságot állított fel az ügy kivizsgálására, ami tíz hónapos kutatómunka után, 888 oldalas jelentésben állapította meg azt, hogy Lee Harvey Oswald és az őt meggyilkoló Jack Ruby egymástól függetlenül cselekedett, vagyis nem arról van szó, hogy Ruby meg kívánta akadályozni Oswald esetleges vallomását.

Az amerikai (és a globális) közvélemény először elfogadta a jelentés által közzétetteket, azonban az azóta eltelt negyvennyolc év alatt egyre többen gondolják úgy, hogy az esettel kapcsolatban nem hoztak nyilvánosságra minden rendelkezésre álló információt.

Az ügyet például az bonyolítja, hogy több, a bizottság által meg nem hallgatott tanú azt állítja, a lövések nem csak egy helyszínről érkeztek – ami azt jelentené, hogy Oswald (vagy a „valódi” tettes) nem volt egyedül.

Ti mit gondoltok Kennedy elnök gyilkosságáról? Megelégedtek a „hivatalos” állásponttal vagy szerintetek is elhallgatják előlünk a teljes igazságot?

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik