Tudomány

Lehet-e Fukushima az új Csernobil?

A japán nukleáris válság első három-négy napján 20-50 százalékát érte el annak, amennyit 1986-ban a csernobili erőmű bocsátott ki tíz nap alatt.

Az osztrák Központi Meteorológiai és Geodinamikai Intézet (ZAMG) által közzétett számítások tovább növelhetik az aggodalmakat Japánban és másutt is az élelmiszerek, köztük a tej és a zöldségfélék szennyezettsége miatt a fukushimai erőmű közelében.

Kedden a francia IRSN sugárvédelmi és nukleáris biztonsági intézet azt a becslést közölte, hogy a radioaktív szivárgás a március 11-i földrengés és szökőár által megbénított Fukushima-1 komplexumból körülbelül tizede a csernobilinak, a világ eddigi legsúlyosabb atomszerencsétlenségének.

Astrid Liland a Norvég Sugárvédelmi Hatóságtól azt mondta szerdán Oslóban, hogy Japánban néhány napja volt a sugárzási csúcs, és a szintek azóta csökkentek. “A Japán körül mért sugárzás ma nem túl magas” – jelentette ki.

ELLENTMONDÓ MÉRÉSEK

Bécsben Dr. Gerhard Wotawa az osztrák intézetben azt hangsúlyozta, hogy a fukushimai erőműből kiszabadult két izotóp – a jód-131 és a cézium-137 – normál körülmények között csak az összsugárzás tizedét teszi ki. Japán és amerikai mérőállomások eredményei alapján Wotawa úgy véli, hogy a jódkibocsátás három-négy nap alatt mintegy 20 százaléka volt a tíznapos csernobili kibocsátásnak, a céziumkibocsátás pedig körülbelül az 50 százaléka.

Hozzátette ugyanakkor, hogy nehéz összehasonlítani a két balesetet. Fontos különbség például, hogy a japán erőműből kikerülő sugárszennyeződés legnagyobb része a Csendes-óceán fölött oszlott szét, nem szárazföldön, mint Csernobil esetében.

AJÁNLOTT LINKEK:

A fukusimai helyzet tudományos szemmel (National Geographic)

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik