A szerződés létrejöttének kiváltó okai, az NSZK NATO-hoz történő csatlakozása, illetve az osztrák semlegességet kimondó államszerződés aláírása volt. Az Ausztria és a Szovjetunió közötti szerződés értelmében a szovjet csapatok kivonultak Ausztriából, ezután viszont a szovjet csapatok további magyarországi és romániai állomásoztatása okafogyottá vált volna.
Az egyezmény aláírói: Albánia, Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, NDK, Románia és a Szovjetunió voltak.
A tagállamok, bár hivatalosan barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási egyezményt írtak alá és egyesített fegyveres erőket hoztak létre, mely a “nyugati agresszorok elleni védelem” tett szükségessé, az inkább volt az inkább volt a szocialista tábor Szovjetunióhoz való lojalitását biztosító politikai eszköz, mint a kelet-nyugati katonai konfrontáció eleme.
Az egyezmény értelmében közös parancsnokság alá helyezték a haderőket melynek élén szovjet tiszt állt, s bár szövege nem foglalkozott a szovjet csapatok állomásoztatásával a szövetséges országokban ahhoz mégis megfelelő politikai keretet adott.
Noha a szervezet a külső ellenség elleni védelmet szolgálta, ez nem akadályozta meg a Szovjetuniót, hogy két alkalommal is a Varsói Szerződés egyik tagállamában avatkozzon be katonailag. Először 1956-ban Magyarország, majd 1968-ban Csehszlovákiában.
Albánia ez utóbbi okán egyoldalúan ki is lépett a szervezetből – ami az ottani tengeralattjáró-támaszpont elvesztését jelentette a Szovjetunió számára-, majd
1990-ben, a két német állam egyesülésével az NDK tagsága is megszűnt.
A tagországokban megindult demokratizálódási folyamatok, s a tagországok sorra kinyilvánították kilépési szándékukat. Megszűnt a szovjet csapatoknak a szervezet tagországaiban való állomásoztatására vonatkozó létjogosultsága is.
1991. február 25-én, Budapesten a tagállamok képviselői elfogadták a korábban kötött katonai megállapodások hatályának megszűnését és azt, hogy a szervezetet felszámolják, majd július 1-jén Prágában a tagállamok küldöttségvezetői aláírták a VSZ megszűnéséről szóló jegyzőkönyvet.
