„Ha a történelmi Magyarország fekszik a ravatalon, akkor nem illik felhánytorgatni a hibáit”

Örülnék, ha másféleképpen is fel tudnánk idézni Trianont, mint egy kollektív veszteségélményt – nyilatkozta a 24.hu-nak Egry Gábor történész, akit arról kérdeztünk, hogyan tetszik neki a nemrég felavatott nemzeti összetartozás emlékműve.

Íme Nagy-Magyarország világsztárjai

Felvidéki, erdélyi gyökerekkel bíró hírességek, akiknek a nevét a világon mindenhol ismerik.

„A Trianon körüli totális szétesés olyan, mint a Walking Dead”

Interjú Katona Csaba történésszel arról, hogyan jelenik meg Trianon és az összeomlás élménye az átlagpolgárok korabeli naplóiban és emlékirataiban.

A helikopterálmodó bringabajnok és a Mozifalva-sztárok – Trianon ismeretlen sírjai

A Trianon 100 sorozatunk legújabb cikkében a sci-fi felvidéki úttörőitől kezdve a kolozsvári Mozifalván keresztül a helikopterépítéssel kísérletező vajdasági bringabajnokig a határokon túl nyugvó magyarok történeteiből mesélünk el néhányat.

Bukarest Trianon óta gyarmatként tekint Erdélyre

Az elmúlt száz évben sokat romlott Erdély, illetve a Romániában élő magyarság helyzete, amelyen a Fidesz-kormányok sem tudtak változtatni. Ráadásul helyben is egyre többen ismerik fel, hogy a hangzatos lózungok mögé bújtatva tulajdonképpen szavazatvásárlás folyik.

Trianon hatását hosszú évtizedekig megérezte a magyar sport

Szabó Katalin, Szeles Mónika, Boros Tamara vagy éppen Szabó József más országoknak hozott dicsőséget. Azért persze nekünk is.

Horthy Miklós unokája bocsánatot kért nagyapja nevében a holokausztért

Horthy Istvánnak meggyőződése, hogy kormányzó nagyapja a deportálások leállításáig nem tudott a haláltáborban zajló borzalmakról, de államfőként mégiscsak volt felelőssége a tragédiában.

Kun Béla szöktetői, jól táplált zsidó gyerekek, kalapuzsora, mellbe lőtt házmester – erről írtak még az újságok Trianon napján

Száz évvel ezelőtt ezen a napon az összes hazai újság a trianoni traumával foglalkozott a címlapján. De mi szerepelt még 1920. június 4-én a lapok hasábjain?

Zahorán Csaba: Súlyos károkat okoz, ha egy politikai erő kizárólagossá akarja tenni a saját Trianon-képét

A történésszel arról beszélgettünk, miként alakult az elmúlt száz évben a békeszerződés emlékezetpolitikája.

Mi köze Trianonnak a multikulturális Európához? Kövér László szerint több, mint gondolnánk

Szenvedő szerkezet – Hétköznapi Trianon címen dizájnos, de nehezen átélhető kiállítás nyílt a Múzeumkertben, és a megnyitón azt is megtudhattuk, hogy a házelnök szerint mindez Brüsszelnek is szóló üzenet.

Nem határon túli, hanem határtalanul magyar

Öt erdélyi születésű, Magyarországon élő közismert írót, költőt mutatunk be, akiknek művészetét erősen áthatotta a kisebbségi lét.

„Mi itt vegyes társaság vagyunk” – irodalom és képzőművészet 100 évvel Trianon után

Mire érdemes odafigyelnie annak, aki kíváncsi a kortárs határon túli magyar művészetre? Trianon után száz évvel a 24.hu színházi szakemberek, képzőművészek, irodalmárok és filmkritikusok segítségével állította össze aktuális kulturális ajánlóját. Második rész.

Magyar szó a színpadon és a vásznon 100 évvel Trianon után

Mire érdemes odafigyelnie annak, aki kíváncsi a kortárs határon túli magyar művészetre? Trianon után száz évvel a 24.hu színházi szakemberek, képzőművészek, irodalmárok és filmkritikusok segítségével állította össze aktuális kulturális ajánlóját. Első rész.

Trianon hangjegyekben – a legnagyobbak nem irredenta nótákban jelenítették meg a traumát

A trianoni döntés számos nyomot hagyott a néplélekben, és persze a zeneművészet is kivette a részét a trauma feldolgozásából.

Ablonczy Balázs Trianon kapcsán: Mi lett volna, ha…

A történész minap megjelent kötetéből matinézunk.

Itt tartana ma a haza, ha 1972-ben Esterházy Pétert királlyá koronázták volna

Petri Györggyel sörözik az uralkodó, József Attila nem halt meg Szárszón, báró Pozsgay Imre szentpétervári nagykövetünk lett.

Ha nincs Trianon, akkor sem lennénk mások, de azért Esterházy Péter óriási lenne királynak

Mi lett volna, ha egy színdarab vagy egy interdimenzionális kávéfolt hatására másképp, nekünk kedvezően alakult volna a trianoni békeszerződés? És milyen király lenne Esterházy Péter?

Ungváry Krisztián: Horthy és a revízió kérdése

Ungváry Krisztián minap megjelent Horthy-kötetéből matinézunk.

Hol vannak a magyar filmek Trianonról?

A történelmi filmeket mindig is szerettük Magyarországon, de Trianonról egyelőre nem készült nagyjátékfilm. Az sem biztos, hogy valaha készülhet.

Budapest minden pontjáról a Magyar Hiszekegy köszönt vissza

Trianon 100 című sorozatunkban ezúttal azt mutatjuk be, hogy 1920 után nemcsak villamosok, üzletkirakatok és mindennapos használati tárgyak, de házfalak, virágbetűk és üzletbelsők is visszhangozták a reményt erősítő szavakat.

„Ha valaki tüsszent, amiatt is a trianoni békeszerződés a hibás” – így látták Magyarországot 1930-ban a Vanity Fairben

Paul Morand francia író osztotta meg a személyes tapasztalatait egy amerikai magazinban a békeszerződés utáni állapotokról.

Ők voltak azok a magyarok, akik fegyvert fogtak Trianon ellen

A katonai megszállás ellen hazánk több pontján is spontán vagy annak tűnő népfelkelés alakult ki, a nemzeti ellenállás pedig aprócska, mára mégis kultikussá vált sikereket szült.

Őt tartották a legnagyobb élő magyarnak, és még életében szoborrá merevítették

Gróf Apponyi Albert az egyik legtekintélyesebb, külföldön is nagyra becsült magyar politikus volt. Trianon után haláláig ő volt a nemzet szónoka, Magyarország védőügyvédje a nemzetközi fórumokon.

Trianon: így vajon egyben maradhatott volna Magyarország?

A Dunai Szövetség vagy a Duna-menti Egyesült Államok létrehozása segíthetett volna megtartani a Szent István-i határokat?

Ez volt a kivétel, amikor Trianon segített Magyarországnak

A száz évvel ezelőtti békeszerződés a déli határon Magyarország javára módosította a kialakult állapotokat: Baranya nagy részét, Baját és Újszegedet félmillió lakossal 1920-ban a béke elvileg visszaadta hazánknak. Közben a határ mentén kérészéletű államok jöttek létre a Muravidéktől a Bánátig.

Még ezekkel a katonai sikerekkel sem úszhattuk meg Trianont

A román haderő a Tiszánál állt, amikor a magyar Vörös Hadsereg megindította felvidéki hadjáratát, és felszabadította a mai Szlovákia keleti részét. Ausztriával szemben a Rongyos Gárdára támaszkodva ért el sikert a magyar kormány – de hiába küzdöttünk, Trianont nem kerülhettük el.

Így harcoltunk a románok és Trianon ellen – nem igaz, hogy meg sem próbáltuk

Magyarország 1919-ben hónapokig harcolt a román túlerő ellen, míg végül egy utolsó támadás felemésztette a magyar haderőt. Nem igaz, hogy „meg sem próbáltuk”, és a török–magyar párhuzam sem állja meg a helyét.

Ablonczy Balázs: Megtehettük volna, hogy nem írjuk alá a trianoni békeszerződést

Ha valaki azt állítja, hogy Tisza István, Károlyi Mihály vagy Kun Béla a felelős egy személyben Trianonért, az nem ad választ a mai kérdéseinkre – fogalmaz Ablonczy Balázs, a Lendület Trianon 100 kutatócsoport vezetője. Interjú.

Száz éve lett öngyilkos Magyarország, hogy elkerülje a halálát

Mit és miért vesztettünk el 1920 júniusában? Miért voltak ilyen szigorúak a békediktátum feltételei hazánkkal szemben? A Trianon100 elnevezésű cikksorozatunk első epizódja.

„A gyerekek azt is letagadják, hogy valaha magyarok voltak”

A Kárpátokon túli a magyar morzsaközösségek szép lassan beolvadnak a román többségbe. Helyzetkép a romániai magyar diaszpórákról Trianon után száz évvel.

Trianon zúzós – így nézne ki ma egy fesztivál csak határon túli magyar zenékkel

Ha már a koronavírus ellehetetlenítette az idei fesztiválszezont, tartson velünk egy olyan képzeletbeli rendezvényre, melynek fellépői egytől egyig a Felvidékről, Kárpátaljáról, Erdélyből vagy a Vajdaságból érkeztek.

Fideszes mederbe terelték Tusványost – mára el is tűnt a vita

Kedden kezdődött volna a 31. Tusványos, ám a koronavírus miatt a szervezők az idei rendezvénysorozatot 2021-re halasztották. A szabadegyetem 1989-ben kitűzött céljai mára gyökeresen átalakultak: fokozatosan idomultak a folyton változó Orbán Viktorhoz.

Miért fáj Trianon 100 év után is?

Közvetlen személyes érintettség nélkül is okozhatnak bizonyos történések megrázkódtatást, sérülékenységet, szorongást.

Trianon 100 a szomszédban: feszültséget, hallgatást, de történelmi gesztust is szült

A centenáriumi évforduló egy külön fejezete, ahogy a Magyarországgal szomszédos államok emlékeznek vagy épp nem emlékeznek Trianonra. Hogy viszonyul ma Románia, Szerbia, Szlovákia vagy Ukrajna az évszázados békeszerződéshez?

Olvasói sztorik