Csendes veszély leselkedik a világ nagyvárosaira, különösen azokra, amelyekben sok régi épület található. Az emberi tevékenység hatására ugyanis nemcsak a felszínen, de az alatt is megfigyelhető a klímaváltozás: a hőmérsékletváltozás hatására a talaj deformálódik. Ez ugyan az emberi szem számára észrevehetetlen, hosszútávon komoly veszélyt jelenthet az épületek alapjaira nézve – írja az Eurekalert.
A kutatás különlegessége, hogy nemcsak számszerűsíti a felszín alatti hősziget okozta talajdeformációt, de a polgári infrastruktúrára gyakorolt hatását is bemutatja. Alessandro Rotta Loria, az egyetem építő- és környezetmérnöki tanszékének adjunktusa szerint a múltban bekövetkezett épületkárokat is a talaj alatti emelkedő hőmérséklet okozhatta.
Mit okoz a földalatti klímaváltozás?
A világ nagyvárosainak területén az épületekből a hő folyamatosan diffundál, ami sokszor a talaj riasztó mértékű felmelegedését okozza. Ehhez persze a pincék, a parkolóházak, az alagutak és a föld alatti közlekedés is alaposan hozzátesznek. Korábbi kutatások megállapították, hogy a városok alatt található, sekély felszín alatti rétegek évtizedenként 0,1-2,5 Celsius-fokkal melegednek.
A kutatók az adatok megállapítása érdekében 150 hőmérséklet-érzékelőből álló vezeték nélküli hálózatot építettek ki Chicago belvárosi területén, a föld alatt és felett egyaránt, valamint egy közeli park hőmérsékletét is rögzítették. A három évig tartó adatgyűjtés után kiderült, hogy a belváros alatti hőmérséklet gyakran 10 fokkal melegebb, mint amennyit a park alatt mértek.
A Nature Communications Engineering lapban megjelent kutatás eredményeinek bemutatásához egy 3D-s számítógépes modellt készítettek a kutatók, amely bemutatja, hogyan változott a talajhőmérséklet 1951-től – ekkor adták át a chicagói metrókat – napjainkig, valamint hogy mi várható húsz év múlva. Ebből kiderül, hogy a melegebb hőmérséklet hatására a talaj megduzzadhat és akár 12 milliméterrel is tágulhat felfelé. Emellett a talaj összehúzódását is kiválthatja az épület súlya alatt, ami 8 milliméter süllyedést okozhat. Rotta Loria szerint
a nagyon régi épületekkel rendelkező európai városok érzékenyebbek lesznek a felszín alatti éghajlatváltozásra, mint az amerikai metropoliszok, révén ott már fejlettebb építészeti metódusokat használtak.
Mint mondta, a kőből és téglából készült épületek, amelyek a múltbeli tervezési és építési gyakorlatokhoz folyamodnak, nagyon kényesek a felszín alatti hőmérsékletingadozással szemben. A kutató végül jelezte: kétségbeesni nem kell, ugyanis a geotermikus technológiák lehetőséget kínálnak arra, hogy az épületek hatékonyan elnyeljék és újrahasznosítsák a hőt. Amit viszont mindenképp el kell kerülni az az, hogy olyan technológiákat alkalmazzanak, amelyek hűtik a földalatti szerkezeteket, ez ugyanis még tovább növelni az emberi kibocsátást.
