Az Európai Parlament múlt hét kedden megszavazta a módosított, digitális szerzői jogokról szóló irányelvet, ami ellenzői szerint véget vet a szabad internet korának. Hogy ez mit jelent számunkra, hétköznapi felhasználóknak, itt taglaltuk tüzetesebben:
Az egységes szabályozás előzetes megállapodását még egy másik szervnek, az európai uniós tagállamok kormányait tömörítő tanácsnak is jóvá kell hagynia. A reformmal kapcsolatos kérdéseinkre a DLA Piper Hungary szakértője, Bertók Gábor válaszolt. Először arról, hogy változhat-e még valami ezen a lépcsőfokon.
„A rendes uniós jogalkotás folyamatában a Parlament és a Tanács, mint társjogalkotók a jogszabályokat a Bizottság javaslata alapján közösen fogadják el. A jogalkotási eljárás szakaszai az úgynevezett olvasatokra oszthatók fel. Alapesetben, ha az első olvasatban a Parlament elfogadja az álláspontját, a Tanácsnak lehetősége van ezt változtatás nélkül elfogadni, vagy módosítani azt.
Jelen esetben azonban a Parlament és a Tanács már az első olvasatban ideiglenes megállapodásban egyezett meg az irányelv kompromisszumos szövegéről, és a Tanács Parlamentnek küldött 2019. február 20-i levelében vállalta, hogy
Amennyiben tehát a Parlament által március 26-án elfogadott irányelv szöveg megegyezik a Tanács által már korábban jóváhagyott szöveggel, úgy a Tanács azt módosítás nélkül el fogja fogadni és a jogalkotási folyamat lezárul. Azt sajnos nem tudom megmondani, hogy a március 26-án elfogadott szövegben vannak-e módosítások az ideiglenes megállapodás szerinti verzióhoz képest, ezért a teljes bizonyosság érdekében meg kell várni, amíg az irányelvet közzéteszik az Európai Unió Hivatalos Lapjában.”- fejtette ki Bertók.
Nem lehet tudni, hogy időben átültetjük-e
A megfogalmazott új irányelvet az egyes tagállamoknak át kell ültetni saját jogrendjükbe, és a kivitelezés részletei kapcsán lehetnek ugyan eltérések, de az irányelv által megfogalmazott célokat egységesen meg kell valósítani.
így például a karikatúra, paródia vagy utánzat készítésének céljára történő felhasználás, mint kifejezett szabad felhasználási kivétel, nem került átültetésre a magyar szerzői jogi törvénybe, tehát irányelvi harmonizáció esetében ilyen szinten eddig is lehettek különbségek a tagállami szabályok között.
Az új irányelv alapján is lehetnek tagállami szinten ilyen eltérések például:
- a művek és más védelem alatt álló teljesítmények digitális és határokon átnyúló oktatási tevékenységekben való felhasználása,
- a kereskedelmi forgalomban nem kapható művek, és más védelem alatt álló teljesítmények kulturális örökségvédelmi intézmények általi felhasználása,
- vagy a kiterjesztett hatályú közös jogkezelés részletszabályai tekintetében.
Nehéz megjósolni, hogy az átültetés lebonyolítása mennyire lesz könnyű, illetve hogy határidőn belül megvalósul-e. Legutóbb szerzői jogi témában a közös jogkezelésről szóló irányelvet átültető törvény egy kis csúszással, 2016. április 10. helyett csak 2016. július 5-én lépett hatályba, de ebből nem lehet messzemenő következtetéseket levonni.
Az átültetés minősége és időszerűsége lényegében a jogszabály alkotás előkészítésében résztvevő szervek és a jogalkotó szorgalmán és akaratán múlik.
Mit lehet elérni a lobbizással?
Az Európai Parlament sajtóközleményében külön kitért arra, hogy soha nem látott intenzitású lobbitevékenység kísérte az irányelv elfogadását. Az irányelv egyik ellenzője, a Liberties (egy berlini központú NGO) szerint az elfogadott irányelvnek nem sikerült megfelelő egyensúlyt teremtenie a szólásszabadság és a szerzői jogi jogosultak érdekei között. Várhatóan ez az intenzív lobbitevékenység nem fog egyik napról a másikra elhalni.
Az Európai Unió Bíróságának megvan a szükséges hatásköre az uniós jogalkotási aktusok jogszerűségének megvizsgálására. Az úgynevezett megsemmisítés iránti keresettel lehet kérni az Európai Unió adott intézménye, szerve vagy hivatala által elfogadott jogi aktusok megsemmisítését. Egy ilyen eljárásban elsősorban a tagállamok, a Bizottság, az Európai Parlament és a Tanács lehet felperes – magyarázta nekünk Bertók.
Ugyanakkor magánszemélyek is megindíthatják az eljárást, de nekik valamely európai jogi aktus megsemmisítésének kérelmezéséhez bizonyítaniuk kell, hogy érdekük fűződik az eljáráshoz.
Jelen esetben tehát a potenciális magánszemély felperesnek azt kellene alátámasztania, hogy az irányelv rendelkezései közvetlenül és személyesen érintik őt.
Ennek bizonyítása ugyan nem kizárt, de tekintettel arra, hogy az irányelv címzettei a tagállamok, nehézségekbe ütközhet.
Az unió maga nem fog büntetni
Az irányelv nem módosítja a szerzői jogok megsértése esetén alkalmazandó szankciók rendszerét,
Ennek megfelelően a szerzői jogi jogosultak (vagy a képviseletükben eljáró közös jogkezelő szervezetek) a szerzői jogi törvényben foglalt jogkövetkezmények alkalmazását kérhetik.
Ezek például:
- az elmaradt jogdíj megfizetésére, és az ezen felüli kár megtérítésére kötelezés,
- a jogsértés abbahagyására és a jogsértéstől való eltiltásra kötelezés.
Újdonság viszont, hogy az irányelv alapján az online tartalommegosztó szolgáltatóknak hatékony és gyors panasztételi és jogorvoslati mechanizmust kell bevezetniük, amely a szolgáltatás felhasználóinak rendelkezésére áll az olyan viták esetén, amik az általuk feltöltött művek, vagy más védelem alatt álló teljesítmények hozzáférhetetlenné tételével, eltávolításával kapcsolatosak.
Ezeknek lehetővé kell tenniük a viták pártatlan módon történő rendezését, és nem foszthatják meg a felhasználót a nemzeti jog értelmében őt megillető jogi védelemtől, a felhasználók hatékony bírósági jogorvoslatok igénybevételéhez való jogának sérelme nélkül.
Azaz új, alternatív jogvita rendezési mechanizmusok bevezetése várható az online tartalommegosztó szolgáltatók által közzétett jogsértő tartalmak kapcsán.
