Tech

Még nem tudni, itthon mikor lép életbe a sokat vitatott internettörvény

Szakértőt kérdeztünk arról, mi történhet gyakorlatban az új uniós digitális szerzői jogi reform megszavazása után. Mi a következő lépés, mikor jelenik meg a magyar törvényekben, és tehetnek-e bármit azok, akik ellene lobbiznak?
Korábban a témában:

Az Európai Parlament múlt hét kedden megszavazta a módosított, digitális szerzői jogokról szóló irányelvet, ami ellenzői szerint véget vet a szabad internet korának. Hogy ez mit jelent számunkra, hétköznapi felhasználóknak, itt taglaltuk tüzetesebben:

Mindenki megnyugodhat, megmaradnak a mémjeink!
Ezt kell tudni a kedden elfogadott digitális szerzői jogi reformról.

Az egységes szabályozás előzetes megállapodását még egy másik szervnek, az európai uniós tagállamok kormányait tömörítő tanácsnak is jóvá kell hagynia. A reformmal kapcsolatos kérdéseinkre a DLA Piper Hungary szakértője, Bertók Gábor válaszolt. Először arról, hogy  változhat-e még valami ezen a lépcsőfokon.

„A rendes uniós jogalkotás folyamatában a Parlament és a Tanács, mint társjogalkotók a jogszabályokat a Bizottság javaslata alapján közösen fogadják el. A jogalkotási eljárás szakaszai az úgynevezett olvasatokra oszthatók fel. Alapesetben, ha az első olvasatban a Parlament elfogadja az álláspontját, a Tanácsnak lehetősége van ezt változtatás nélkül elfogadni, vagy módosítani azt.

Jelen esetben azonban a Parlament és a Tanács már az első olvasatban ideiglenes megállapodásban egyezett meg az irányelv kompromisszumos szövegéről, és a Tanács Parlamentnek küldött 2019. február 20-i levelében vállalta, hogy

amennyiben a Parlament az ideiglenes megállapodás szerinti szöveget fogadja el, úgy a Tanács azt változtatás nélkül jóvá fogja hagyni.

Amennyiben tehát a Parlament által március 26-án elfogadott irányelv szöveg megegyezik a Tanács által már korábban jóváhagyott szöveggel, úgy a Tanács azt módosítás nélkül el fogja fogadni és a jogalkotási folyamat lezárul. Azt sajnos nem tudom megmondani, hogy a március 26-án elfogadott szövegben vannak-e módosítások az ideiglenes megállapodás szerinti verzióhoz képest, ezért a teljes bizonyosság érdekében meg kell várni, amíg az irányelvet közzéteszik az Európai Unió Hivatalos Lapjában.”- fejtette ki Bertók.

Nem lehet tudni, hogy időben átültetjük-e

A megfogalmazott új irányelvet az egyes tagállamoknak át kell ültetni saját jogrendjükbe, és a kivitelezés részletei kapcsán lehetnek ugyan eltérések, de az irányelv által megfogalmazott célokat egységesen meg kell valósítani.

A lehetséges kivételek közül a tagállamok szabadon dönthették el, hogy mit szeretnének átültetni nemzeti jogukba,

így például a karikatúra, paródia vagy utánzat készítésének céljára történő felhasználás, mint kifejezett szabad felhasználási kivétel, nem került átültetésre a magyar szerzői jogi törvénybe, tehát irányelvi harmonizáció esetében ilyen szinten eddig is lehettek különbségek a tagállami szabályok között.

Úgy tűnik, hogy mégis szabad marad az internet Európában
Megállapodtak a szerzői jogi szabályozás tervezett módosításáról az Európai Unió társjogalkotó intézményei.

Az új irányelv alapján is lehetnek tagállami szinten ilyen eltérések például:

  • a művek és más védelem alatt álló teljesítmények digitális és határokon átnyúló oktatási tevékenységekben való felhasználása,
  • a kereskedelmi forgalomban nem kapható művek, és más védelem alatt álló teljesítmények kulturális örökségvédelmi intézmények általi felhasználása,
  • vagy a kiterjesztett hatályú közös jogkezelés részletszabályai tekintetében.

Ami a magyarországi átültetést illeti, ehhez a magyar szerzői jogi törvény és esetleg az elektronikus kereskedelemről szóló törvény módosítására lesz szükség.

Nehéz megjósolni, hogy az átültetés lebonyolítása mennyire lesz könnyű, illetve hogy határidőn belül megvalósul-e. Legutóbb szerzői jogi témában a közös jogkezelésről szóló irányelvet átültető törvény egy kis csúszással, 2016. április 10. helyett csak 2016. július 5-én lépett hatályba, de ebből nem lehet messzemenő következtetéseket levonni.

Az átültetés minősége és időszerűsége lényegében a jogszabály alkotás előkészítésében résztvevő szervek és a jogalkotó szorgalmán és akaratán múlik.

Mit lehet elérni a lobbizással?

Az Európai Parlament sajtóközleményében külön kitért arra, hogy soha nem látott intenzitású lobbitevékenység kísérte az irányelv elfogadását. Az irányelv egyik ellenzője, a Liberties (egy berlini központú NGO) szerint az elfogadott irányelvnek nem sikerült megfelelő egyensúlyt teremtenie a szólásszabadság és a szerzői jogi jogosultak érdekei között. Várhatóan ez az intenzív lobbitevékenység nem fog egyik napról a másikra elhalni.

Ami az irányelv megtámadását illeti, erre valóban van jogi lehetőség.

Az Európai Unió Bíróságának megvan a szükséges hatásköre az uniós jogalkotási aktusok jogszerűségének megvizsgálására. Az úgynevezett megsemmisítés iránti keresettel lehet kérni az Európai Unió adott intézménye, szerve vagy hivatala által elfogadott jogi aktusok megsemmisítését. Egy ilyen eljárásban elsősorban a tagállamok, a Bizottság, az Európai Parlament és a Tanács lehet felperes – magyarázta nekünk Bertók.

Még március 23-án is tüntettek az irányelvek ellen – Fotó: Giorgos Georgiou/NurPhoto

Ugyanakkor magánszemélyek is megindíthatják az eljárást, de nekik valamely európai jogi aktus megsemmisítésének kérelmezéséhez bizonyítaniuk kell, hogy érdekük fűződik az eljáráshoz. Ennek megfelelően a megtámadott jogi aktusnak a felperesre kell vonatkoznia, vagy közvetlenül és személyesen érintenie kell őt.

Jelen esetben tehát a potenciális magánszemély felperesnek azt kellene alátámasztania, hogy az irányelv rendelkezései közvetlenül és személyesen érintik őt.

Ennek bizonyítása ugyan nem kizárt, de tekintettel arra, hogy az irányelv címzettei a tagállamok, nehézségekbe ütközhet.

Az unió maga nem fog büntetni

Az irányelv nem módosítja a szerzői jogok megsértése esetén alkalmazandó szankciók rendszerét,

tehát nem lesz semmiféle uniós büntetés.

Ennek megfelelően a szerzői jogi jogosultak (vagy a képviseletükben eljáró közös jogkezelő szervezetek) a szerzői jogi törvényben foglalt jogkövetkezmények alkalmazását kérhetik.

Ezek például:

  • az elmaradt jogdíj megfizetésére, és az ezen felüli kár megtérítésére kötelezés,
  • a jogsértés abbahagyására és a jogsértéstől való eltiltásra kötelezés.
Nehéz dolga lesz a YouTube-nak – AFP: Forrás

Újdonság viszont, hogy az irányelv alapján az online tartalommegosztó szolgáltatóknak hatékony és gyors panasztételi és jogorvoslati mechanizmust kell bevezetniük, amely a szolgáltatás felhasználóinak rendelkezésére áll az olyan viták esetén, amik az általuk feltöltött művek, vagy más védelem alatt álló teljesítmények hozzáférhetetlenné tételével, eltávolításával kapcsolatosak.

Továbbá a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a viták rendezéséhez rendelkezésre álljanak peren kívüli jogorvoslati mechanizmusok is.

Ezeknek lehetővé kell tenniük a viták pártatlan módon történő rendezését, és nem foszthatják meg a felhasználót a nemzeti jog értelmében őt megillető jogi védelemtől, a felhasználók hatékony bírósági jogorvoslatok igénybevételéhez való jogának sérelme nélkül.

Azaz új, alternatív jogvita rendezési mechanizmusok bevezetése várható az online tartalommegosztó szolgáltatók által közzétett jogsértő tartalmak kapcsán.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.