Tech
futuristic female cyborg, black glossy latex and gold textured, steam punk style

Már nem sci-fi: öt lehetőség, amivel bárki kiborggá válhat

Dömös Zsuzsanna
Dömös Zsuzsanna

újságíró. 2018. 06. 26. 18:08

A technológia nem csak a mindennapjainkat és a kapcsolatainkat szövi át, de lassan egyre többek testét is, sokak szerint ez lesz az evolúció következő elkerülhetetlen lépcsőfoka. A robotikus protéziseken túl számos más izgalmas fejlesztés létezik a testhekkelésre, azaz a „biohackingre". Ezekkel az emberek kiterjeszthetik képességeiket, legyen szó hallásról, inzulinszabályozásról, sportról, vagy gépekkel való kommunikációról. Mutatunk pár megoldást.
Korábban a témában:

A brit James Young bal karját 2012-ben kellett amputálni, miután Londonban egy vonat alá esett. Az akkor 25 éves biológus 12 napig volt kómában, és valószínűleg álmodni sem mert volna arról, hogy ébredés után két lábon járó kiborgként élhet tovább. Épp egy protézisklinikán ült, amikor meglátta azt a reklámot, amiben egy videojáték inspirálta műkar beültetésére kerestek önkéntest. Mint később kiderült a Konami játékcég projektjéről volt szó. A vállalkozás a Metal Gear Solid franchise-t készíti, James egyik nagy kedvencét.

A fiú rögtön jelentkezett is, hogy az MGS főhőse, Snake robotikus karjára pályázzon – több mint 60 jelentkező közül választották ki. A Konami az Alternative Limb nevű szervezettel közösen tervezte a robotkart, ami valódi műalkotás lett – pár éve személyesen is megcsodálhattam Young karját, és akkor úgy éreztem, már tényleg itt a jövő, amikor fém kapcsolódik az élő szövethez.

Azt szerettem volna, hogy a karom látványa kérdéseket vessen fel arról, hogyan lehet a technológiát a testbe építeni, a társadalom ehhez kapcsolatos hozzáállásáról, és hogyan tervezhetik meg az emberek saját testrészeiket

– mondta el James egy interjúban.

Robotikus keze nemcsak a hétköznapi teendők ellátásában segíti őt, de olyan extra funkciókra is képes, mint az USB-n keresztül történő telefontöltés, és beépített zseblámpaként is használhatja. A robotvégtag világítása is személyre szabható, így James a hangulata szerint változtathatja azt.

A bionikus karnak persze megvannak a hátulütői is: öt kilót nyom, így hosszabb idő után a viselése rendkívül fárasztó, a csuklót és a könyököt pedig csak manuálisan lehet forgatni. A kézfej viszont teljes egészében természetesen működik, öt elektróda gondoskodik arról, hogy James izmai és kézfeje összhangban mozogjanak.

A JÁTÉKBELI FŐHŐS ÉS KARJA – Forrás: Konami

A BBC 2016-ban egy kétrészes dokumentumfilmben is bemutatta, balesete után miképp éli mindennapjait az igazi „Metal Gear ember” – az emberek rendszerint rácsodálkoznak a karjára és fotózkodni akarnak vele, a visszajelzések pedig pozitívak, James pedig rendkívül hálás mindezért.

Amikor az emberek arra gondolnak, hogy félig ember-félig robot testben élhetnek, rögtön a protézisek jutnak eszükbe, ám számos más izgalmas fejlesztés létezik. Megmutatjuk, hogyan fejleszti magát technológiával az ember, az ilyen irányú kísérletezés már a kilencvenes évek végén megkezdődött, és egyáltalán nem futurisztikus irányzat a sci-fikből, hanem hús-vér (és fém) valóság.

40 dollárért chip a testbe

2013-ban Amal Graafstra implantálható RFID (rádiófrekvenciás) technológiát kezdett árulni, amit eleinte csak egy magukat „biohackernek” nevező kisebb csoport tagjai kezdtek használni. Évekkel később már nem csak ez a szűk réteg vásárolta a terméket, hanem sikerült olyan cégek figyelmét is felkelteni, amelyeket érdekelt az az ötlet, hogy azonosítási célból elektronikát ültessenek a testbe. Amalnak mindkét tenyerében több implantátuma van, amiket arra használ, hogy kinyissa a lakását, az autóját, meg arra, hogy be tudjon jelentkezni a számítógépébe. Azóta nem hord magánál kulcsot, és a jelszavait sem kell megjegyeznie.

A VivoKey Mini (eredetileg UKI) nevű NFC-chipet kézfejbe lehet beültetni, és azonosítóként szolgál: ezzel hozzáférhetünk a bankszámlánkhoz, vagy akár WordPress-blogunkhoz is. A 12 milliméter hosszú, cilinderalakú chipet elhelyezése után először egy NFC-olvasóval ellátott okostelefonnal kell beszkennelni, utána pedig telepíteni egy appot, amiben profilt rendelhetünk hozzá nevünkkel és fotónkkal. Az árult csomagok ára 40-100 dollár közt mozog, és minden olyan hozzávalót tartalmaz (szikével és útmutatóval együtt), amivel a chip beültethető, a lapka magában pedig csak 40 dollár (körülbelül 11 ezer forint).

Forrás: DangerousThings (Facebook)

A módszer több helyen is terjed, tavaly írtunk róla, hogy egy amerikai szoftvercég felajánlotta a dolgozóinak, hogy ilyen módon léphessenek be az épület rendszerébe. Természetesen mindez nem kötelező jellegű, az alkalmazottak maguk dönthetnek arról, „kiborggá” szeretnének-e válni.  A cég kikötötte, hogy minden adatot titkosítva kezelnek, továbbá nem alkalmaznak GPS-es helymeghatározást. A belga NewFusion, és a cseh Paralelní Polis is alkalmazza a megoldást.

A félig ember, félig robot professzor

Kevin Warwick, a dél-angliai Reading Egyetem kibernetikai professzora volt az első olyan ember 1998-ban, aki olyan szenzorokat épített bal karjának fő idegrendszerébe, amelyek rádióhullámok segítségével kommunikálnak egy számítógépes rendszerrel. Mindezt nem öncélúan tette: a kutatás során az emberi idegrendszert próbálta feltérképezni, hogy a jövőben a béna emberek ismét képesek legyenek testrészeik mozgatására. Warwickot a biohacking úttörőjeként, ősatyjaként is emlegetik. Később a férfi felesége is kapott egy implantátumot, és ezek képesek kommunikálni egymással. Ez volt az első olyan alkalom, hogy két ember beszéd nélküli, agy-agy kommunikációt hajtott végre chipekkel.

Mesterséges hasnyálmirigy

Az 1-es típusú cukorbetegséggel küzdő Dana Lewis a diabéteszesek segítésére alapította meg az OpenAPS-t (nyitott mesterséges hasnyálmirigy-rendszert), azzal a céllal, hogy a már meglévő diabéteszpumpák és glükózszint-figyelők automatikusan szállítani tudják az inzulint a szervezetbe, amint megváltozik a vércukorszint. A módszer egy bárki számára elérhető, a GitHubon közzétett nyílt forráskódú szoftveren alapul, a felhasználók maguk állíthatják össze a rendszert már meglévő egészségügyi eszközeik felhasználásával. Lewis fejlesztésről szóló TED-talkja a YouTube-on is meghallgatható.

A rendszer elkészítéséhez két egészségügyi eszközre van szükség: egy glükózmonitorozóra és egy inzulinpumpára, amik képesek fogadni távolról vezérelt parancsokat, majd a véráramba juttatni a gyógyszert. Ezen felül egy Raspberry PI miniszámítógépbe kell beruháznia a cukorbetegnek. A miniszámítógép a vezeték nélküli kapcsolaton keresztül gyűjti össze a monitor által szolgáltatott adatokat, és meghatározza, hogy kevesebb vagy több inzulinra van-e szüksége a szervezetnek, így megbízható szinten tartja a vércukrot.

A szájról olvasó gép

A Massachusetsi Műszaki Egyetem egyik diákja, Arnav Kapur állt elő az AlterEgo nevű fejlesztéssel. Ez egy olyan arca illeszthető kütyü prototípusa, ami lehetővé teszi, hogy viselője némán kommunikáljon számítógépekkel, emberekkel, okosotthonos asszisztensekkel, így hangtalanul lehet váltogatni a tévécsatornák közt, vagy pizzát rendelni.

Kérdéses, hogy ez mennyire fontos számunkra a hétköznapokban, inkább a mögötte álló technológia érdekes: az apró eszköz képes követni az arc és a nyakizom által generált apró elektronikai jeleket, amikor halkan olvasunk, vagy magunkban beszélünk. Része egy csontvezetéses fülhallgató, amivel lehetővé válik, hogy egy gépi hangon hallhassuk azt, amit más eszközviselők suttognak. Az AlterEgo egyelőre még kutatási fázisban van, nem kapható, de az egyetem szerint ez a megoldás simán megváltoztathatja azt, hogyan kommunikálunk virtuális asszisztensekkel.

Robotruhában siklani is könnyebb

A Tim Swift által alapított Roam Robotics startup olyan felfújható robotikus exoskeletonokat készít, amelyek különféle fizikai aktivitásokban, sportokban segítenek növelni a teljesítményt. A cég első, térd köré helyezhető terméke a síelőknek készült, és számos érzékelővel és számítási kapacitással segíti elő, hogy a sportoló hosszabb távon tudjon jobb teljesítményt nyújtani, ahogy a cég honlapján írják: szupererőt ad a térdeknek.

Valójában egy olyan eszköz, ami intelligens megoldásokkal csökkenti a térdet becsapódáskor érő nyomást. Az exoskeleton egy akkumulátorhoz és légkompresszorhoz is csatlakozik, ami a hátizsákban kap helyet. A Roam Ski síelés közben figyeli a testhelyzetet, a csatlakoztatott miniszámítógép pedig kiszámítja, mekkora nyomás éri a térdeket, ennek megfelelően reagál és változtatja alakját. Nap végén statisztikákat is mutat a hozzá készült applikáció a síelő teljesítményéről.

A felszerelés télen lesz rendelhető Kaliforniában, később pedig még több országban elérhetővé válik. Egyelőre 70-100 dollár közt lehet egy napra kibérelni, de a cég tervei szerint 2020-ra széles körben is megvásárolható lesz a piacon körülbelül 2000 dollárért, azaz nettó félmillió forintért.

Szuperhallást ad az okosfülhallgató

Az emberi adottságok és a hallás kiterjesztésére, finomítására az ausztrál Nuheara startup olyan vezeték nélküli fülhallgatót fejlesztett, ami képes bizonyos hangokat felerősíteni, míg másféléket teljesen kiszűr. Az IQBudsot olyan embereknek szánják, akik hallási nehézségekkel küzdenek, ha zajosabb környezetbe kerülnek.

A füles Bluetoothon keresztül szinkronizálódik egy iOS-es, vagy androidos okostelefonos appal, amiben olyan előre beépített módok közül lehet választani, mint „étterem”, „utca”, vagy „repülő”, az adott helyszín akusztikai jellegzetességeihez kalibrálva a kütyü működését. Az eszközök már most is elérhetők, az időseknek szánt változat 499 dollárba, míg az alapverzió 299 dollárért kapható online és a Best Buy boltjaiban.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.