A leggyorsabb számítógépek piacán elég nagy a verseny, és nem meglepő, hogy jellemzően Kína, illetve a japánok adják egymásnak a kilincset a címért. Most éppen a szigetország feküdt neki, hogy övé legyen a legcombosabb szuperszámítógép, amire az ország Gazdasági Minisztériuma 19,5 milliárd jent (173 millió dollárt, azaz nagyjából 50,3 milliárd forintnyi összeget) szán.
Hírügynökségi információk szerint az ázsiai országnak ezzel az a célja, hogy ismét visszakerüljön az elektronikai ipar csúcsára, hiszen az elmúlt években több szegmensben is visszaszorult a jelenléte olyan országokkal szemben, mint Dél-Korea és Kína.
De mi is ez a flopozás, és mire jó egy szuperszámítógép?
A normál számítógépek, tehát PC-k és laptopok (de tulajdonképpen most már az okostelefonok) esetében a számítási teljesítményt MIPS-ben mérik, ez a “million instructions per second”, azaz a másodpercenként elvégzett, millióban megadott utasítás elvégzését jelenti. A szuperszámítógépek azonban teljesen más célból épülnek, nem Word doksikat generálunk bennük, vagy valamilyen lövöldözős játéknak kell gyorsan futnia, hanem hihetetlenül bonyolult számításokat, elemzéseket kell a lehető leggyorsabban végigvinniük. Ezért itt az úgynevezett FLOP a mérés alapja, tehát hogy hány lebegőpontos műveletet tudnak elvégezni egy másodperc alatt.
A jelenlegi csúcstartó a kínai Sunway TaihuLight 93 petaflopos teljesítménnyel, amely a szintén kínai Tianhe-2 eddigi első helyét vette át, ez 53 petaflop környékén teljesített. Ha a japán szupergép elkészül, a 130 petaflopos teljesítmény azt jelenti, hogy egy olyan monstrum készül, ami
Persze egy ilyen szupergép egyáltalán nem csak arra való, hogy az egyes országok amolyan virtuális férfierő-méregetésbe kavarodjanak egymással, mint ahogy annak idején, a hidegháborúban a nagyhatalmak a fegyverek felhalmozásával ijesztgették egymást. Nagyon is fontos, hogy a most készülő gépmonstrumokat tényleg használják is, méghozzá fontos ipari és gazdasági előny megteremtésére.
Mesterséges az intelligencia
Japánnak azért is fontos a szuperszámítógép, mert szeretné felgyorsítani a mesterséges intelligencia fejlesztését, méghozzá olyan algoritmusokkal, melyek az emberi agy neurális pályáihoz hasonlóan kezelik az új feladatokat, és analizálják a forrásokat. Az új számítógép jelenleg az ABCI nevet viseli, ami az AI Bridging Cloud Infrastructura rövidítése, és a projekt befejezését december 8-ra tervezik. A leggyorsabb japán szuperszámítógép egyébként a Fujitsu nevéhez köthető, és teljesítménye még jóval elmarad a jelenlegi csúcstartótól, mindössze 13 petaflopra képes.
Shinzo Abe miniszterelnök mindenesetre nagyon komolyan veszi, hogy a “japán technológia” szókapcsolat megint legalább olyan menő dolog legyen, mint amilyen mondjuk a 80-as években volt. Felszólította a cégeket, hivatalnokokat, és politikai erőket, hogy sokkal jobban működjenek együtt annak érdekében, hogy Japán legyen az első a robotikában, akkumulátorokban, megújuló energiában, és a többi olyan piacon, ami új, vagy éppen növekvő tendenciát mutat.
