Az első osztályú szekrénysor a szakértő vizsgálata szerint nem javítható, konstrukciós és tervezési hiba miatt. Az árusító cég állítja, a vásárló panaszai nem jogosak. Az ügy bíróságon.
Havonta egyszer tart élelmiszer-nagybevásárlást, a szűkös anyagi lehetőségek miatt előre megtervezi vásárlásait, 3-4 különböző üzletbe jár és aktívan keresi az akciókat – ezek a fő jellemzői az átlagos magyar vásárlónak.
Ifjúsági szekrénysort rendelt egy nagycsalád, amit csak sokára kaptak meg. És akkor derült ki, hogy nem is az van a csomagban, amit kértek. Panaszuk kezelésével nem foglalkozik az online áruház.
Kőkeményen nyomulnak egyes telefonos értékesítők: vannak, akik bosszantó néma hívásokat kapnak, másoknál ismeretlen csörgeti az amúgy titkosított telefonszámot.
A budaörsi benzinkúton kissé becsapva, és nagyon leforrázva érezte magát olvasónk, amikor a kosárba tett, leakciózott Energizer elemmel sorra került a pénztárnál.
A két nagy gyorséttermi lánc két hét eltéréssel hirdetett akciót. A kis szelvényeket tartalmazó lapon számos akciós ajánlat van, ahol azt is feltüntetik, „akár” mennyit nyerhetünk. Megfejtettük, mit is jelent ez az „akár”.
Az interneten keresztül külföldről rendelt áruk fokozott ellenőrzésére hívta fel a figyelmet Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), mert a szellemi tulajdonjogot sértő árut megsemmisítik.
Varga egyrészt azt mondja, jó, hogy a vásárlással a magyarországi bankok mintegy fele magyar kézben lesz. Másrészt nem zárja ki, hogy később újra külföldi legyen az MKB tulajdonosa.
Közös állásfoglalást küldtek az Apple-nek, a Google-nek és az Európai Interaktív Szoftver Szövetségnek az Európai Unió és annak tagállamai annak érdekében, hogy gátat szabjanak a véletlen alkalmazáson belüli vásárlásoknak.
2014-ben már a rendszeresen internetezők 72 százaléka vásárolt online. Leginkább számítástechnikai eszközök, könyvek, játékok/ajándékok és ruházati termékek kerültek a virtuális kosarakba.