Csak ígéret maradt az ISON az eget kémlelő amatőr csillagászoknak.
üstökös
A tízéves utazás után üstökösön landoló európai űrszonda szerves molekulákat talált.
A 67P/Csurjumov-Geraszimenko üstökös felszíne lényegesen keményebb a korábban véltnél – állapították meg a német űrkutatási központ (DLR) kutatói az eddigi adatokból.
Nincs fény, de az utolsó pillanatban még jött egy pakk adat. Két hónap izgulás következik, aztán meg tán hőguta.
A Rosetta űrszonda Philae leszállóegysége valószínűleg egy kráter szélén van, a tudományos kutatás rendben zajlik.
Bár a leszállóegység, a Philae a tervek szerint levált már a Rosetta űrszondáról, egy műszaki hiba miatt a tudósok 50 százalék esélyt látnak a sikeres landolásra.
Rendben levált a leszállóegység a Rosetta űrszondáról, és megkezdte útját az üstökösmag felé. A landolás a kora esti órákban várható. Kövesse velünk élőben!
A mai napon Európa történelmet ír: 9:35-kor kezdi meg a leszállást a Rosetta űrszonda egy 40 ezer km/órával száguldó üstökösön. Nézze élőben!
Bernben elemzik az égitest csóvájában talált molekulákat. A tudósok szerint átható záptojás- és istállószaga van az üstökösnek.
Vasárnap egy üstökös súrolja a vörös bolygót – ha becsapódna, gyökeresen megváltoztatná a Mars viszonyait.
Ha eddig nem gondolt bele, mi történne, ha egy 4 kilométeres üstökös csapódna a Földbe, e kép alapján jól el tudja majd képzelni.
Az emberiség először landolhat üstökösön - az európai Rosetta űrszonda pályára állt a 67P/Csurjumov-Geraszimenko körül.
Rosetta, az űrszonda feladata, hogy egy négy kilométer átmérőjű, több mint 40 ezer km/órával száguldó üstökösön landoljon.
Hivatalosan is halottnak nyilvánították az ISON-üstököst egy tudományos konferencián, ahol a Nap izzó felszínével való túl közeli találkozást nevezték meg az égitest végzeteként.
Nagyon várták, de nem ragyogott fel az égbolton az ISON. Úgy tűnik, nem élte túl a Nappal való találkozást. Vagy mégis?
A látvány kísértetiesen hasonlít a fogantatás előtt másodpercek eseményeihez...
Most még nem olyan fényes az égitest.
Egyre gyengül, de talán látható lesz az égi csoda a Planetárium csillagásza szerint.
Várhatóan szabad szemmel is láthatjuk majd, amint az ISON fényes csóvája elnyúlik az égbolton.
Ellentmondásos hírek keringenek az ISON-üstökösről.
A szakemberek szerint decemberben szabad szemmel is látható lesz a különleges égi jelenség.
Az üstökösökben szállított vegyületek egy bolygóval való ütközés extrém körülményei hatására bonyolultabb, az élet alapjainak tekintett anyagokká álltak össze.
Egy aszteroida vagy üstökös becsapódása válthatta ki a 13 ezer éve bekövetkezett hirtelen klímaváltozást a Földön.
Megvan az esélye, hogy jövő ősszel egy méretesebb meteor csapódik a Marsba. Ha megtörténik, olyan láncreakció indulhat be, amely melegebb, nedvesebb légkört hozna létre.
