A Bécsi Természettudományi Múzeum igazgatója, Christian Köberl többek között arról is beszélt már a nemzetközi aszteroidanap előkészületei kapcsán, hogy a rettegett aszteroidák mellett a kisbolygók is komoly veszélyt jelentenek Földünk sorsára nézve.
Köberl szerint a legtöbbször földregésekről és vulkánkitörésekről megy a diskurzus szakmai berkeken belül is a természeti katasztrófák tematikáját illetően, pedig valójában a földön kívüli fenyegetettség az igazán komoly. Persze ne gondoljunk kis zöld emberkékre és nyálkás idegenekre.
Az Európai Űrkutatási Hivatal is hasonló véleményen van, amikor Hawking szavait idézi, aki úgy látja, hogy az intelligens földi élet pusztulását könnyedén okozhatja egy felénk tévedt aszteroida, ez ellen pedig lényegében nem tehetünk semmit.
Köberl arra is felhívja a figyelmet, hogy a naprendszerünkben keringő aszteroidák száma az egymilliót is meghaladja, méreteiket tekintve pedig igen nagy a szórás: az egyméteres kövektől a városméretű aszteroidákig bármi elképzelhető, s jelen pillanatban alig tízezret fedeztünk fel csupán.
Az aszteroida világnap gondolatát az 1908-ban Tunguszka felett felrobbanó aszteroida mementója ihlette.
A tunguszkai esemény jelentőségéről elég lehet annyit megjegyeznünk, hogy az 1908. június 30-án történt becsapódás ereje körülbelül fél ezerszerese volt a hirosimai atombombáénak. hatalmas üstökösről lehetett szó.
Az idén tehát második alkalommal mind az öt kontinensen megrendezésre kerülő aszteroida világnap több száz programján sor kerül majd workshopokra, filmvetítésekre, koncertekre és számtalan fórumbeszélgetésre is az Egyesült Államoktól Európán át Afrikáig.
A Föld felé száguldó kisbolygók eltérítésére egyébként jelen pillanatban csupán két módszer áll civilizációnk rendelkezésére, ráadásul mindkettő csak elméletben: a mesterséges égitesttel való ütköztetés és a földön kívüli nukleáris robbantás.
