A Phoenix leszállása utáni ötödik napon az űrszonda alól került elő az első nagy meglepetés. Az új Mars-szonda jéggyanús foltot talált a Marson. A minták kiértékelésének eredménye a napokban várható.
Ugyan azt nem lehet mondani, hogy a június 7-én kezdődő EB legfőbb esélyese Ausztria válogatottja lenne, egy csodafegyvert mégis megpróbálnak bevetni a sógorok: játékosaik egy magashegyi levegőt szimuláló kamionban fogják kipihenni mérkőzéseik fáradalmait, amely állítólag sokkal hatékonyabb bármilyen más pihenésnél.
Az egyes országok saját területükön betilthatják a génmódosított energiafák használatát. Szabályozzák a genetikai erőforrások hasznosításából származó előnyökhöz való hozzájutást. Többek között ezekről döntöttek a múlt héten zárult ENSZ Biológiai Sokféleség Konferencián. Erről faggatuk Greguss Dittát, a KvVM munkatársát.
Újabb feltételezések szerint elképzelhető, hogy a számos rejtéllyel övezett dél-angliai Stonehenge évszázadokon keresztül egy ősi uralkodó dinasztia temetkezési helye volt. A kérdés körül két kutatócsoport érvei csapnak össze, a mögöttük álló két médiaorgánum között pedig elkezdődött a versenyfutás az idővel.
Egyes számítások szerint évi 37 millió hordó olajat spórolhat meg Kína a június 1-től érvényben lévő szabályozásával, amely megtiltja a 0,025 milliméternél vékonyabb nejlonzacskók gyártását és forgalmazását.
A héten nyolcvanadik születésnapját ünneplő Hankiss Elemér nem állt be sem a businesshadba sem valamelyik politikai hordába. A politikai elitről pedig lesújtó a véleménye - derül ki a Figyelő interjújából.
Hamarosan teljes egészében megismerik a régészek – utánuk pedig a látogatók is – I. Rákóczi György ágyúöntő műhelyét, amely egyike az első Magyarországon létesített gyáraknak. A falakat jó három évszázadon át senki sem láthatta, pedig alig néhány arasznyi föld takarta őket a sárospataki vár tövében.
Gyors változások mennek végbe a Jupiter felszínén. A Hubble űrteleszkóp május elején készült felvételén látható, hogy a Jupiter „szem”-nek nevezett két foltja közelében kialakult egy harmadik vörös folt.
Egy új ősmaradvány arra utal, hogy a mai Texas területén lévő tavakban egy olyan békaszerű, de vaskos farkú élőlény élt mintegy 290 millió éve, amely átmenetet alkothatott a farkatlan és a farkos kétéltűek között.
Az Európai Űrügynökség (ESA) május 19-én kezdte el új űrhajósok toborzását. A szervezők a 17 országból mintegy 10 ezer jelentkezővel számolnak, akik közül mindössze négy személy kiképzése indulhat meg jövő nyáron. De vajon milyen feltételeknek kell megfelelniük erre a nem mindennapi állásra jelentkezőknek?
A trópusi viharok, hurrikánok ritkábbá válnak a század végére – állapította meg egy új amerikai tanulmány. Ez ellentmond az eddig széles körben elfogadott prognózisoknak, habár a trópusi viharok intenzitásának növekedését az új tanulmány is megerősíti.
A tervek szerint május 25-én száll le a vörös bolygó északi sarkvidékén az amerikai Phoenix nevű marsjáró. A robot feladata lesz a felszín alatti jég vizsgálata. A földi irányító központban nagy az aggodalom, ugyanis eddig számos marsszonda pályafutása ért véget éppen a leszállás előtti pillanatokban.
Újabb kutatások szerint a híres-hírhedt rovarirtó szer, amelyet több évtizede „csapdában tart” a sarkvidéki jégtakaró, a jég gyorsütemű olvadása következtében újra felszabadul, és a táplálékláncba jut.
Egy new york-i székhelyű cég nagyvárosok toronyházait tenné alkalmassá zöldség és gyümölcsfélék előállítására. A tervezők szerint ezzel a többszörösen is környezetkímélő módszerrel megoldható lenne a világ élelmezési problémája.
A kutatók korábban úgy gondolták, hogy a Szahara viszonylag rövid idő alatt vált erdős, füves szavannából sivataggá. Újabb kutatások viszont azt bizonyítják, hogy a folyamat bizony igen lassú volt: több ezer évet vett igénybe, mire a korábban gazdag növény- és állatvilág eltűnt.
A tudósok szerdán jelentették be, hogy megfejtették a kacsacsőrű emlős – legtávolabbi emlős rokonunk – teljes genomját. Az új tanulmány szerint az állat genetikai kapcsolatban áll a hüllőkkel és a madarakkal is.
Több mint egy éve mutatta be Domokos Gábor és Várkonyi Péter a Gömböcöt, az azóta világhírnévre szert tett különleges keljfeljancsit. A két tudóst arról faggattuk, milyen gömböcszerű formákat találtak a természetben, hogy mitől olyan szép a Gömböc, mint matematikai probléma, és hogy min törik most a fejüket.
Miközben az alapvető élelmiszerek ára lassan az egekbe szökik, Indiában kistermelők tömegei menekülnek öngyilkosságba, Észak-Afrikát pedig elárasztják a mediterrán országokban termelt - az agrárszubvencióknak köszönhetően - rendkívül olcsó gyümölcsfélék. Úgy tűnik, hogy a drágulás nyertesei ezúttal is a jómódú országok, a szegények pedig még szegényebbek lesznek.
Hogyan keressünk meteorkrátert? Nem kell messzire mennünk, hogy megválaszoljuk ezt a kérdést, hiszen Magyarországon is vannak meteorkráterek. Pontosabban meteorkráter-gyanús jelenségek. De hogyan lelhetünk rájuk, hogy bizonyíthatjuk égi eredetüket, és valóban gyémántbányát rejtenek-e ezek a helyek? Erről kérdeztük az Eötvös Loránd Geofizikai Intézet kutatóit.
Tizennyolc évvel ezelőtt indították a világűrbe a Hubble amerikai űrteleszkópot. „Nagykorúvá válása” alkalmából a Maryland államban lévő Space Telescope Science Institute olyan felvételeket hozott nyilvánosságra, amelyeket az amerikai űrteleszkóp-flotta büszkesége az utóbbi időben készített.
Hetvenezer évvel ezelőtt a klímaváltozás okozta gyakori aszály miatt a Homo sapiens populációja alig kétezer főre csökkent. Azaz a kihalás széléről kapaszkodott vissza a modern ember, mielőtt megindult volna kirajzása az afrikai kontinensről – állítja egy nemzetközi genetikai kutatócsoport.
Az 55000–40000 éve Délnyugat-Franciaország területén élt neandervölgyi emberek leginkább vörös húsokat fogyasztottak. Étrendjükön főként a mai bölények, szarvasmarhák és lovak kihalt ősei szerepeltek.