Dr. Ari Csilla magyar szemmel nézve meglepő szakmát választott.
tengerbiológia
Élőben jelentkezünk a zárt ajtós Tropicariumból, a cápaakvárium látványfolyósója elől egy interaktív biológiaórával.
Az érintésre érzékenyebb, könnyen összenyomható tengeri élőlényeket akarják vele elkapni.
A környezettől függetlenül képes állandó testhőmérsékletet tartani, ezzel a mélytenger legsikeresebb ragadozója.
Mi lehet ez: medúza, egy titokzatos faj egyede vagy csak egy bálnáról levált bőrdarab?
A növekvő emberi szén-dioxid-kibocsátás jelentős hatással lehet a tengeri halak agyára és központi idegrendszerére, veszélyeztetve azok túlélési esélyeit.
Az "arctalan és agyatlan" skót hal félmilliárd esztendős állatok közvetlen rokona lehet.
Brit tudósok lefilmezték az óceán mélyének vulkáni repedésekben rejtőző lényeit.
Ami egykor egy kis lépés volt egy halnak, nagy lépést jelentett az élet fejlődésének.
Szőreiben tárolja, növeszti és onnan falja föl a kénforrások mellől begyűjtött élő csemegéit.
Ha tisztogatóhalak simogatják úszóikkal a doktorhalakat, vérükben jelentősen csökken a stresszhormonok mennyisége.
Egy állatfaj képes kicselezni a halált, amikor már öregedni kezdene, szó szerint visszafiatalodik.
Amíg az ember középkorúvá válik, és megjelennek rajta az öregedés első jelei, a cserepes teknősök csak épp akkor érik el a nagykorúságot.
Ismeretlen tengeri lényeket kereső expedíció indul az Indiai-óceán mélyén lévő fenékhegyekhez.
A primitív nyálkahalak mégsem olyan ártatlanok, mint amilyennek eddig a tengerbiológia számon tartotta őket.
A palackorrú delfinek igen együttérzőek egymássak: hímjeik szövetségre lépve egymással növelik utódnemzési esélyeiket.
A víz optikai csaló, észre se vesszük, hogy átveri a szemünket.
A különleges egyed nem egy új faj példánya, az 56 centiméteres magzat egy súlyos rendellenességgel született volna.
Ritka csikóhalat halásztak Londonban. A példány egy folyami kolónia létére utalhat.
Olyan baktériumokat fedeztek fel a Holt-tengerekben, melyek képesek megbirkózni a változó és magas sótartalommal.
A tudósok előtt nem titok többé a mélytengeri óriáskalmárok magánélete.
A Földközi-tenger egyik legnagyobb ragadozóját, a fűrészsügért már az ókori rómaiak is nagy becsben tartották, esetenként a halászfaló szörnyet látták benne.
Egész testükkel érzékenyek a fényre ráadásul külön szemük nem is nőtt.
Forradalmasíthatja az óceánkutatást egy új fejlesztésű high-tech szenzorokból álló mélytengeri hálózat.
