Nincs mese, be kell látnunk: Amerikában sokkal, de sokkal előbb tart a szólás- és sajtószabadság ügyében. Annyira, hogy azt Magyarországon elképzelni is nehéz.
szólásszabadság
A kérdést a strasbourgi emberi-jogi bíróság dönti majd el.
Az illetékes hivatal vezetője szerint az útlevél nem jog, hanem kiváltság.
Ideiglenes intézkedést hoztak a török elnök által kezdeményezett perben, de Jan Böhmermann fellebbezhet.
Hszi Csin-ping feltétlen párthűséget várt az újságíróktól, ez nem tetszett a „szabadszájú” vállalkozónak, akinek felfüggesztették párttagságát.
Nem lehet kritizálni a puccsal hatalomra került katonai kormány alaptörvény-tervezetét.
Egy cég dönthet úgy, hogy "nem fektet pénzt olyan véleményvezérekbe, akik középkori eszméket hirdetnek a nőkről".
Az Amnesty szerint a hatóságok egyértelműen megsértették a nemzetközi jogot.
Egy internetes bejegyzés miatt egy hónapig pszichiátrián tartották, hogy megállapítsák, épelméjű-e.
Bepanaszolta egy olvasó, hogy szívpanaszokat okozott neki, amikor elolvasta a szexuális tartalmú részleteket.
A briteket is nagyon érdekli, mi folyik Hongkongban.
A terrorfenyegetésre hivatkoznak, de vannak, akik szerint a szólásszabadságra káros, amit tesznek, és nincs is igazi fenyegetettség az országban.
Az Együtt támogatja a politikusok szabad kritizálhatóságát biztosító TASZ-javaslatot.
Bárki beinthet a Facebookon. A jogvédők játszani hívnak, demokráciát.
A közhatalmat birtoklók jogi eszközökkel és büntetőeljárásokkal próbálják elhallgattatni a nekik nem tetsző véleményeket, kampány indult, hogy megváltozzon a szabályozás.
Elindult a TASZ kampánya a hatalom kritizálhatóságáért.
Egy nő lefényképezte a mozgássérült helyen parkoló rendőrautót, erre őt büntették meg.
Spanyolországban nem lehet ám csak úgy kritizálni a rendőrséget, mert rövid időn belül bekopogtatnak utána.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága egy észt komptulajdonos ügyében hozott állásfoglalást.
Súlyos összegeket költ egy amerikai egyetem arra, hogy empátiára nevelje diákjait, és persze egy kicsit túlzásba viszik.
Többségeük a vallásos érzelmek védelmét fontosabbnak tartja a sajtószabadságénál. A párizsi vérengzést elítélik, de legfőbb okát a "provokatív" karikatúrák közlésében látják.
Az internetes szólásszabadságot viszont már nem támogatja a többség. Arra viszont nem tér ki a felmérésről szóló tájékoztató, hogy mit pontosan milyen tartalmakat cenzúráznának a válaszadók.
Zuckerberg továbbra sem cenzúráz, bármit is akarnak a szélsőségesek.
"A dzsihadisták abban reménykedtek, hogy meghunyászkodunk, de ennek épp az ellenkezőjét sikerült elérniük" - írta Belgium második legnagyobb példányszámú francia nyelvű napilapja.
