Tízből négy magyar nem jut el nyaralni.
szegénység
A magyar fővárosnál már csak Zágráb szegényebb a rendszerváltó országok fővárosai közül az Eurostat friss adatai szerint.
Brutális, de igaz: felére csökkent a magyar kocsmák száma az elmúlt másfél évtizedben. Ez tömeges pusztulást jelent, amit azonban az alkoholfogyasztási szokásaink egyáltalán nem magyaráznak. De akkor mi lehet az oka? A Bakonytól Borsodig utaztunk, hogy megkérdezzük a leginkább érintetteket: mi áll a jelenség háttérében, egyúttal feltérképeztük Magyarország kocsmakultúráját.
Ez a történet arról szól, hogy akadnak emberek, akik a lét legreménytelenebb szakaszaiban is képesek megőrizni a méltóságukat. Csak ez a méltóság tarthatja egyben a lelküket – és mostanra már a testüket is.
Romlott a helyzet.
Viktória királynő hatalma rendíthetetlennek tűnt a 19. század második felében, lent a mélyben azonban rettenetes bűntények borzolták a kedélyeket.
A minisztériumban korszakos eredményeket látnak.
A lakosság harmada nem tudna megbirkózni egy 100 ezer forintos váratlan kiadással – olvasható az Egyensúly Intézet friss felmérésében.
A hírügynökség szerint sorsdöntőnek bizonyulhat a politikus ózdi látogatása.
A FRA jelentése szerint a szegénység is veszélyt jelent az alapvető jogokra Európában.
Misetics Bálint emlékezik a pénteken elhunyt tudósra, akinek felidézi üzenetét: „ha továbbra sem veszi komolyan a politika, és vesszük komolyan mindannyian az egyenlőtlenségek tarthatatlanságát, akkor a társadalom többségének rossz lesz ebbe a társadalomba beleszületni, élni, megöregedni”.
Az alacsony jövedelmű háztartásokban élők fehérállománya a jelek szerint gyorsabban épül le.
Az üzenet aktuálisabb, mint valaha.
Egy kissé durva, mégis szép mese egy szegény fiúról. Hőse egy fiatalember, Horváth József, bár ő jobban szereti a Jocót vagy a Leónt. Utóbbit rapperként használja, és Oroszlánt jelent. Van benne valami. Portré.
A társadalom negyede és harmada közé esik a szegények aránya, az emberek több mint fele pedig köztes állapotba tartozik, tehát nemszegények, de megélhetési gondjaik vannak a hétköznapokban – mondta a témában kutatást végző Egyensúly Intézet alapító igazgatója.
Somogyi Tímea diplomás szociológus, kutató, gyakorlati terepmunkás. A kecskeméti cigánysoron született, ott is élt sokáig, felnőttként úgy ment középiskolába, majd egyetemre, hogy addigra már volt hat gyereke. Mindig olyan ember volt, aki bele akart nyúlni a világ dolgaiba. Sikerült is neki.
2022-ben csak a bolgárok éltek rosszabbul a magyaroknál.
Tordai Bence szerint a kormánynak a lakhatáshoz való jogot az Alaptörvény részévé kellene tennie.
A statisztika szerint egyértelműen romlik a nyugdíjasok helyzete 2010 óta.
És kinek segít? Annak az IMF-nek, melyet a kétharmados kormány nem is oly régen kiebrudalt az országból.
Az Egyesúly Intézet kutatási adatai szerint 9 százalékot tesz ki azoknak az aránya, akik úgy érzik, egyáltalán nem fogják bírni anyagilag a lakásuk kifűtését.
A toxikológus a megélhetési gombászás veszélyeire figyelmeztet.
Kerekes-Jónás Tímea a tuzséri cigánytelepről egy budapesti kórház főnővéri pozíciójáig jutott, majd a XIII. kerület szociális ügyeinek felelőse lett, miközben diplomát diplomára halmoz, vezérlőelve a tanulás. Portrénk az ő útját mutatja be.
Az első helyen Románia áll.
