Rosemary Fowler doktori munkáján dolgozva 1948-ban óriási jelentőségű felfedezést tett, de végül otthagyta az egyetemet.
részecskefizika
A díjakat június 29-én adták át ünnepélyes keretek között a CERN-ben.
A debreceni ELKH Atommagkutató Intézet tervezte és készítette el a svédországi Lundban épülő részecskegyorsító berendezés, az ESS védelmi rendszerének műszereit.
Az elmúlt napokban az ELTE kutatóinak részvételével két érdekes eredmény is napvilágot látott, amelyek alapvetően járulnak hozzá a Világegyetemet születése pillanatában kitöltő kvarkanyag megismeréséhez.
Hat interakciót rögzített a CERN ATLAS detektora.
A FASER az ATLAS detektortól nem messze található, és jövőre áll szolgálatba.
Megvan, hogy jelenlegi tudásunk szerint maximum mennyi lehet a neutrínók tömege.
Magyar és svéd tudósok páratlan felfedezése: a váratlan, de mégis várva várt új részecske, az Odderon.
Mivel földi részecskegyorsítóban nem lehet előállítani, fizikusok most az univerzum keletkezésének nagyon korai szakaszában, a sötét anyag létrejöttének idején keresik.
Neutrínók segítségével tudhatunk meg többet központi csillagunkról.
Az ALICE kísérleti együttműködés legújabb eredményével közelebb jutott a hadronok közötti erős kölcsönhatás megismeréséhez.
A részecskefizika többet adott a tudománynak, mint amire először gondolnánk, de kell még egy méregdrága gyorsító a világjárvány kellős közepén?
Egyértelmű jelét látják kutatók, hogy az elemi részecskék tömegéért felelős Higgs-bozon két müonra is tud bomlani.
Az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) újabb mérföldkőhöz érkezett: a 23 tagállam, köztük Magyarország képviselőiből álló CERN Council 2020.
Közel járnak, hogy meglegyen a Z'-bozon.
Olyan dolgokat nézhettünk meg a genfi CERN-ben, amiket még az ott dolgozó fizikusok is csak nagyon ritkán láthatnak.
Sikerült igazolni, hogy úgy viselkedik, ahogy a fizika standard modellje szerint kell neki.
Az ősrobbanás utáni első mikromásodperceket, az úgynevezett „őslevest" tanulmányozzák. És a magyarok nélkül egyetlen bit sem jöhetne ki a detektorból.
Fejlesztik a hadronütköztetőt, akár bebizonyosodhat, hogy létezik az X17, amit elvileg már magyar kutatók is megtaláltak.
Egy új kutatás ismét igazolta, hogy a sötét anyag létezik.
Tudományos áttörés küszöbén állunk, ha a harvardi kutatók sejtése beigazolódik.
A fekete lyukak és felrobbanó napok által létrehozott részecskék tanulmányozása hozzásegíthet minket az univerzum távoli és titokzatos jelenségeinek megértéséhez.
A mintegy két évig tartó leállás után vasárnap újraindították az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) nagy hadronütköztetőjét.
Gyakorlattá változtatta az elméletet a Nagy Hadronütköztető. Megint.
