A Granadai Egyetem és a Johannes Gutenberg Egyetem elméleti fizikusai szerint létezhet egy, tulajdonságaiban a Higgs-bozonhoz hasonló részecske, ami megmagyarázhatná a sötét anyag létezését – írja az Eurekalerten olvasható sajtóközlemény. Az European Physical Journal C tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint a három ismert dimenzió mellett létezhet egy negyedik is, ami azonban annyira kicsi, hogy csak indirekt módon találhatunk bizonyítékot a létezésére.
A szakértők a fizika standard modelljét akarják kibővíteni, és olyan kérdésekre adni meg a választ, amire ez nem felel: ilyen például a sötét anyag összetétele,
Az extra dimenzió létezését már az 1920-as években felvetette Theodor Kaluza és Oskar Klein, hogy a gravitációs és elektromágneses erőket egyesíteni tudja. Napjainkban a húrelméletek magukban foglalják a Kaluza–Klein elméletet – ami még mindig nem tartalmaz a sötét anyaggal kapcsolatos megfelelő elképzelést.
Adrián Carmona és kollégái, Matthias Neubert és Javier Castellano ebben a modellben egy olyan, nehéz részecske létezését feltételezik, amely hasonló tulajdonsággal bír, mint a Higgs-bozon, csak olyan nehéz, hogy még a CERN részecskegyorsítójában sem lehetne előállítani, ellentétben a negyven évig keresett Higgsszel. Az elméleti fizikusok szerint a részecske szerepet játszhat minden olyan részecske tömegének generálásában, amely érzékeny erre a negyedik (a részecskefizikában tulajdonképpen ötödik) dimenzióra, ugyanakkor az egyetlen releváns ablak lehet egy, a sötét anyag létezéséért potenciálisan felelős sötét szektorba, ami megmagyarázná az elmélet legnagyobb hiányosságait.
Mivel földi részecskegyorsítóban nem lehet előállítani ezt a részecskét, a fizikusok most az univerzum keletkezésének nagyon korai szakaszában, a sötét anyag létrejöttének idején keresik.
