Kreatív megoldást agyalt ki a kormány, hogy a reklámköltések nagy részét bezsebelő két multicégen is bevasalják a reklámadót. Egyikük megtámadta a törvényt, és úgy fest, nyerésre áll.
Folytatódott a médiavállalatok profittermelő képességének 2014 óta tartó csökkenése, miközben a hazánkban működő médiacégek árbevétele, tőkeereje egyébként is messze elmarad a hazai gazdaság egyéb nagy szereplőitől.
A reklámadó módosuló szabályairól szóló adóhatósági füzet tisztába teszi, hogy mikor és mennyit kell fizetni az adóemelés után, illetve hogy a saját célú reklám közzététele adómentes lesz.
Az IAB Hungary internetes reklámszakmai szervezet szerint sérülhet a társadalom tájékozódáshoz való joga, mivel a digitális médiapiaci szereplők a növekvő reklámadó miatt költségvágásra kényszerülhetnek.
Urbán Zsolt szerint a 7,5 százalékra növekvő reklámadó is médiavállalatok bezárásához vezethet. A plakátpiaci rendelet kapcsán a hirdetőket nyugalomra inti, de komoly aggályai vannak.
A Magyar Lapkiadók Egyesülete és a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete egyaránt elfogadhatatlannak találja a reklámadóról szóló törvény legújabb módosítási tervét is.
Már a jövő évet sem biztos, hogy átvészelik egyes médiavállalatok, ha a jelenlegi formájában fogadják el az új reklámadó-tervezetet - mondta a 24.hu-nak Urbán Zsolt, a Magyar Reklámszövetség elnöke.
A Magyar Reklámszövetség több társszervezettel közösen tiltakozik az ellen, hogy 9 százalékra növelné a kormány a reklámadót. Úgy vélik, ez hadüzenet a magyar médiaiparnak a kormánytól.
A Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete és a Magyar Lapkiadók Egyesülete közösen tiltakozik a reklámadó mértékének 9 százalékra növelése ellen.
Indokolatlannak, illetve káros piaci beavatkozásnak tartja a Magyar Reklámszövetség (MRSZ) a reklámtörvény módosítását, valamint az újabb különadók bevezetését.