A 2016. november 4-i határozatában az Európai Bizottság megállapította, hogy a reklámadó-törvény rendelkezései tiltott állami támogatást valósítanak meg. Az Európai Bizottság ezért kötelezte Magyarországot arra, hogy téríttesse vissza a kedvezményezettekkel a támogatási összeget vagy visszamenőleges hatállyal törölje el a reklámadó-kötelezettséget, amelynek végrehajtására négy hónapot biztosított.
Magyarország 2017. január 16-án a bizottsági határozat megsemmisítése iránti keresetet terjesztett elő, egyidejűleg kérve a bizottsági határozat végrehajtásának felfüggesztését, amely kérelmet az Európai Bíróság 2017. március 23-án elutasított. Ennek következtében 2017. március 28-án a Nemzetgazdasági Minisztérium benyújtotta a reklámadó törvényre vonatkozó törvénymódosítási javaslatát, amely már az Európai Bizottság döntésének végrehajtását szolgálja.
A javaslat lényege, hogy a reklámadó törvény hatálybalépésétől 2017. május 31-ig befizetett reklámadó túlfizetésnek minősülne, és az adózás rendjéről szóló törvény adó-visszatérítésre vonatkozó szabályai alapján ezen összeget vissza kellene fizetni az adózóknak. A reklámadó visszatérítésének lehetőségéről és feltételeiről az állami adóhatóság fogja értesíteni az adózókat. A javaslat külön rendelkezik arról, hogy a 2017. május 31-ig bevallott, de korábban meg nem fizetett reklámadót nem kell befizetni – foglalta össze a tudnivalókat a Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Iroda adócsoportjának vezetője, Pásztor János.
Emellett, 2017. június 1-jétől 9 százalék reklámadó terheli majd a reklámadó-köteles tevékenységből származó adóévi nettó árbevétel 100 millió forintot meghaladó részét. A 100 millió forintot meg nem haladó reklámadóalap adómentessége de minimis támogatásként vehető igénybe.
Szintén fontos változás, hogy a reklámadó-kötelezettséget kizárólag reklám ellenszolgáltatás fejében létrejött közzététele eredményezne, így a saját célú reklám a javaslat szerint a jövőben nem lenne adóköteles. Ezzel összhangban, az adó alapját meghatározó rendelkezések közül is hatályát vesztené a saját célú reklám közzétételére vonatkozó rendelkezés – tette hozzá dr. Pásztor János.
Az ügyvédi iroda adócsoportjának vezetője szerint a törvénymódosítással kapcsolatban A javaslatban hivatkozott adó-visszatérítési szabályok rendelkeznek ugyan kamatfizetési kötelezettségről, de kizárólag abban az esetben, ha az Európai Bíróság visszamenőlegesen állapítja meg, hogy a reklámadó-törvény közösségi jogba ütközik. Ezért a visszafizetendő összeg után kamat valószínűleg csak az Európai Bíróság döntését követő járhat az adózóknak.
És ha mégsem ütközik közösségi jogba?
Felmerül továbbá az is, hogy a törvénymódosítás alapján túlfizetésként visszatérített reklámadó-kötelezettség utólag visszaállítható-e akkor, ha az Európai Bíróság végül nem állapítja meg a reklámadó-törvény közösségi jogba ütközik.
Ennek a lehetősége nem zárható ki, mivel a reklámadó törvény adókötelezettséget és adómértéket előíró rendelkezéseit a javaslat nem helyezi hatályon kívül. Mindez tehát azt is jelenti, hogy valószínűleg nem minősülne a fizetési kötelezettség visszamenőleges előírásának az, ha a jogalkotó a reklámadó-törvény jelenlegi javaslat szerinti túlfizetésének visszatérítéséről szóló rendelkezéseit utóbb hatályon kívül helyezné.
A törvénymódosítás elfogadásáról hamarosan döntenie kell az Országgyűlésnek, mivel a javaslat szerint az új szabályok már 2017. május 25-én hatályba lépnének.
