Korábban épp akkor vezették be a reklámadót, amikor a TV2 eladása zajlott. Részben ez is riasztotta el az egyik lehetséges befektetőt, az MTG-t a felvásárlástól. Nem csoda, ha a reklámadó növelésének hírére most újra beindultak az elméletek, hogy az emelés mögött van valami mögöttes szándék. Például hogy ha igaz, hogy Spéder Zoltán az Indextől is megválik, akkor a reklámadó duplájára emelésével a kormány le tudja szorítani a vételárat az ártárgyalásokon. Mások azt mondják, a némiképp veszteségessé vált HírTV megrogyasztása a cél. Ön szerint is ilyesmi a szándék?
Engem is derült égből villámcsapásként ért a reklámadó növelésének híre tegnap este. Ami tény, hogy az Európai Bizottság tavaly novemberben határozatban mondta ki, hogy hiába változtatta meg a reklámadóra vonatkozó törvényt az Országgyűlés, és szüntette meg annak az RTL-t érintő diszkriminatív részét (az RTL-nek jóval magasabb adókulccsal kellett fizetnie, mint a piac más szereplőinek), a változtatás után is csak a 100 milliós értékhatár feletti cégekre vonatkozik a jogszabály, ezért az továbbra is diszkriminatív. Ugyanakkor az adó mértékének növelése sem oldja meg a diszkrimináció kérdését, hiszen ezután is csak a 100 millió forint árbevételt meghaladó médiavállalatokra vonatkozik majd. Mindenesetre az adókulcs megduplázása nem valamiféle pozitív stratégia része. Valóban elképzelhető, hogy most jött el a pillanat, hogy valakiket tovább kell szorongatni. De az is lehet, hogy egyszerűen most már ott tart a történet, hogy a piacnak azt a részét, amelyik nem kap állami hirdetéseket a kormánytól, elég könnyen ki lehet véreztetni vele. Vagyis ez csúnya szóval egyfajta „endlösung”.
De hogy egészen konkrétan valakinek lenne címezve a jogszabály, azt egyelőre nem tudom kiolvasni a tervezet jelenlegi szövegéből.
Vonatkozik majd új szereplőkre is a reklámadó, tehát bővülhet az adózók száma?
Ami érdekes, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium tegnapi közlésében a nemzetközi szereplőkre is utalt. De ha megnézzük, hogy a Google és a Facebook mennyi reklámadót fizetett be mostanáig, akkor ez valószínűleg 0 forint körül lehet. Tehát eddig sem működött ez, és úgy gondolom, ezután sem lesznek hatékonyabbak külföldi adóbehajtásban. Ezzel pedig versenyelőnyhöz jutnak a hazai médiavállalatokkal szemben.
Mit javasol a reklámadó emelésében ellenérdekelt médiavállalatoknak, mit tegyenek most a kialakult helyzetben?
Nagyon szimpatikus volt, amiről az önök portálján olvastam, hogy az MLE (a Magyar Lapkiadók Egyesülete) és az MTE (a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete) közös közleményt adott ki a témában. Javaslom, az a maradék néhány piaci vállalkozás mindenképpen zárjon össze, közösen és határozottan lépjenek fel, ha kell, üssék a vasat az Európai Bizottságnál is, bár azzal is legyenek tisztában, hogy valószínűleg nem a bizottság fogja ezt a problémát megoldani, hiszen ha ezt a 9 százalékos adót diszkriminációmentesen mindenkire kiterjesztik, és nem csak a 100 millió forintos árbevételi szintnél nagyobb médiavállalatokra, akkor az a legkisebbek végét is jelentheti. De egyelőre nem kell ilyesmiben gondolkodni, egyszerűen bele kell kapaszkodni abba, hogy az uniós jogot a reklámadó még mindig sérti, ebbe az irányba még mindig lehet menni. Emellett pedig ajánlom, hogy forduljanak akár az Alkotmánybírósághoz, mert egyelőre nem vizsgálták azt a kérdést, hogy ennek az adónak a média sokszínűségére milyen hatása van.
Mindenképpen együtt és ellenállást tanúsítva kellene fellépni, ha kell, hangosabb, erőteljesebb módon, arra koncentrálva, hogy a magyar nyilvánosságnak nagy szüksége van a médiára. De az a helyzet, hogy már tényleg a végsőkig vannak szorongatva a piaci szereplők.
Iménti interjúnk elkészülte óta egyébként a Magyar Reklámszövetség és számos más társszervezet is tiltakozott a tervezett jogszabály ellen, ami szerintük egy hadüzenet a kormánytól a magyar médiaipar számára. Urbán Zsolt, a Magyar Reklámszövetsége elnöke a 24.hu-nak adott interjúban azt is elmondta, szerinte már jövőre médiabezárásokat eredményezhet a megnövelt reklámadó, mely ráadásul megint a külföldi cégeknek, például a Google-nek és a Facebooknak kedvez a magyar tartalomiparral szemben.
Kiemelt kép: Polyák Gábor. fotó: MTI /Kovács Attila
