Az IAB Hungary internetes reklámszakmai szervezet szerint sérülhet a társadalom tájékozódáshoz való joga, mivel a digitális médiapiaci szereplők a növekvő reklámadó miatt költségvágásra kényszerülhetnek.
A Magyar Reklámszövetséghez és annak szakmai társszövetségeihez csatlakozva Máth András, az IAB Hungary elnökeként csütörtökön külön közleményben is jelezte: az általa képviselt szervezet határozottan elutasítja a reklámadó 5,4 százalékról 7,5 százalékra történő növelését, mivel a reklámadó fenntartását, illetve mértékének közel másfélszerezését nem csupán károsnak, hanem a hazai médiapiac sokszínűségét és a piaci alapokon működő szereplők létét fenyegető lépésnek tekinti, amely a digitális piacon hatványozott károkat okoz.
A tartalomgyártó cégek reklámokból fedezik költségeiket
Az online médiapiaci szereplők túlnyomó többsége, szemben például a televíziós vagy a nyomtatott sajtó üzletágakkal elsődlegesen hirdetési bevételekből él, hiszen ezen a területen nincsenek terjesztési bevételek. A digitális szegmens további sajátossága, hogy a piaci szereplők erős és közvetlen versenyben vannak a globális szereplőkkel (például Facebook, Google), akiket a kormány – többször bejelentett szándéka ellenére – továbbra sem kényszerít valós tehervállalásra. Éppen ezért az IAB úgy látja, hogy a reklámadó emelése a piaci alapokon működő hazai online kiadványok szempontjából diszkriminatív és drasztikus gazdasági következményekkel jár.
Online tartalomszolgáltatások lehetetlenülhetnek el
Az adó tervezett mértéke a jellemző profitráták alapján a piaci alapokon működő szereplők jelentős részét veszteséges működésre, vagy a szolgáltatásuk színvonalát érdemben rontó költségcsökkentésre, némelyiküket tevékenységük vagy egyes kiadványok megszüntetésére kényszeríti
– áll a közleményben, amelyben az IAB elnöke emlékeztet a Magyar Reklámszövetség által publikált, a PWC pénzügyi cég által még 2016-ban készített reklámgazdasági hatástanulmányra, mely szerint
minden reklámra költött 1 forint 6 forinttal járul hozzá a magyar gazdaság teljesítményéhez.
Az IAB szerint ez is bizonyítja: nem csupán a digitális reklámipar, de az egész gazdaság rosszabb helyzetbe kerül az adó miatt.
Legyen végre párbeszéd!
Mindezek miatt az IAB Hungary az adó közel másfélszeresére emelése helyett a reklámadó végleges és haladéktalan kivezetését javasolja, egyszersmind felkéri a kormányzatot, hogy ennek módjáról mielőbb kezdjen szakmai egyeztetéseket az iparág egészét képviselő Magyar Reklámszövetséggel.
Az IAB Hungary azt is írja, hogy az adónem kivezetése nem csupán a hazai média sokszínűségének fennmaradását, hanem ezáltal a társadalom tájékozódáshoz való jogának méltó elismerését is jelentené. Hozzáteszik, hogy a Digitális Jólét Programot a gyorsan fejlődő, tájékozott, digitális csatornákat jól értő és azokból épülni tudó társadalom erősödése érdekében alkották.
A szabad médiapiac, a tartalomfogyasztók, a gazdaság is rosszul jár
Az IAB jelezte azt is, hogy minden lehetséges módon és fórumon fel fogja emelni hangját a reklámadó megszüntetése érdekében, annál is inkább, mivel az adóemelési tervezet elfogadásának várható egyedüli nyertesei a reklámadó-fizetési kötelezettségek alól de facto eddig is mentesülő globális szereplők lehetnek, vesztesei közé kerül viszont a szabad médiapiac, a tartalomfogyasztók, a gazdaság és a kormányzat is.
Akik még tiltakoznak
Az IAB Hungary-n kívül egyébként ma az alábbi szervezetek is tiltakozásukat fejezték ki a reklámadó növelése miatt, illetve jelezték, hogy a reklámadó káros a teljes gazdaságra, annak emelése elfogadhatatlan, és kérik a kormányt a reklámadó kivezetésének iparági egyeztetésére.
- Magyar Reklámszövetség
- Direkt- és Interaktív Marketing Szövetség
- Helyi Rádiók Országos Egyesülete
- IAA Magyar Tagozat
- IAB Hungary
- Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesülete
- Magyar Lapkiadók Egyesülete
- MRSZ OOH Tagozat
- Magyarországi Kommunikációs Ügynökségek Szövetsége
- Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete
- Magyar Marketing Szövetség
- Professzionális Piackutatók Társasága
