Állami vezetők, politikusok, bírók megölését kérte tagjaitól egy radikális magyar csoport vezetése. Eddig öt embert hallgattak ki gyanúsítottként.
radikalizmus
A csoport tagjai közéleti szereplők megölésére hívták fel.
A magukat "Magyarok Felelős Nemzeti Kormányának" nevező csoportosulás vezetőse azt kérte a tagoktól, hogy "ha ölnek, öljenek szépen".
Az utóbbi években megszaporodtak a szélsőjobboldali csoportok és személyek által elkövetett támadások Németországban, ráadásul ezeknek nem csak bevándorlók vagy zsidók voltak a célpontjai, hanem politikusok is.
Ez még csak a felvezetés a Frankfurti Autószalonra.
Walter Lübcke halála nem csak azért döbbentette meg a német közvéleményt, mert a politikust hidegvérrel, a saját háza teraszán lőtték fejbe, hanem azért is, mert egyre több jel mutat arra, hogy a háttérben szélsőjobboldali motivációk vannak.
Egy 19 éves lány miatt Nagy-Britannia az Iszlám Állam területéről – gyakran már a gyerekükkel együtt – hazatérni igyekvő fiatalokra figyel.
A Jobbik lemondott egyik legismertebb politikusáról, mert nem fér bele az új imidzsbe.
Az elkövető apja értesítette a rendőrséget.
Ha a nagy internetszolgáltató társaságok nem lépnek fel a radikalizáló hatású online tartalmak terjesztése ellen.
Miközben az igazán fontos dolgok felett majdnem elsiklottak egy előadáson. Hogy ez mégse történt meg, az egy holokauszt-túlélőnek köszönhető.
A cél, hogy elkerüljék a 20. századi jelenségek megismétlődését.
Szinte minden, napjainkban zajló fegyveres konfliktusban megtalálhatóak külföldiek. Magyarok is harcolnak a frontokon. Egy húszas éveinek a közepén járó fiúval beszélgettünk, akiről ránézésre senki nem mondaná meg, hogy egy harcoló alakulat tagja.
Ha Novák nem simul bele a néppárti stratégia által megkövetelt irányba, ha továbbra is radikális akciókkal provokálja és lépéskényszerbe hozza Vonát, úgy a sikeresség narratíva helyét tartósan átveheti a radikális-mérsékelt ellentét.
A kilátástalanságban és a diszkriminációban látják a fiatalok radikalizálódásának okát.
„A Jobbik a nemzeti radikalizmus állapotát, mint még a demokratikus rendszerbe illeszthető politikai álláspontot meghaladta” – írja emlékezetpolitikai sorozatunk újabb vendégszerzője, Grajczjár István szociológus, főiskolai docens.
Az Athena Intézet 18 szervezetet vett számításba, köztük a Kuruc.info-t és a Halálbrigádot is.
