Véget érhet Morvai Krisztina politikai karrierje

Közel tíz közös év után végleg elválnak egymástól Morvai Krisztina európai parlamenti képviselő és a Jobbik útjai. Jobbikos forrásokból úgy tudjuk, hogy a 2019-es európai parlamenti választáson

Vona Gábor pártja egész biztosan nem akarja újra, harmadszor is támogatni Morvait, aki pedig szívesen triplázott volna, és megsértődött a kikosarazáson.

Több jobbikos szerint legalábbis ennek a következménye az a Magyar Időknek adott október végi interjú, amelyben Morvai az Orbán-kormányt, elsősorban annak bevándorláspolitikáját dicsérte. A kormánypárti napilap a Morvai-interjú mellett Bayer Zsolt publicisztikáját közölte, amelyben a Fidesz-hű közíró azt írta: „Morvai Krisztina hazatért.”

Amit többen úgy értelmeztek, hogy a Fideszhez haza, azaz valamiféle együttműködést feltételeztek Morvai és a kormánypárt között. Ezt Morvai Krisztina később cáfolta, azt nyilatkozta, „árulás lenne”, ha például államtitkári posztot vállalna egy Fidesz-kormányban. Igaz, a Heti Válasznak azt is hozzátette: egy alkotmánybírói felkérést nem utasítana el.

A hetilapos interjúban Morvai, aki 2014-ben a Jobbik EP-listavezetője volt, azt is mondta, nem tudja, hogy a Jobbikra szavaz-e jövőre, és megemlítette, hogy három éve nincs kapcsolata a párt vezetésével, amelynek irányváltása elbizonytalanította.

Több jobbikos politikus szerint Morvai közeledik a Fideszhez,

ahogy egyikük fogalmazott: „egyértelműen és direkten”. Akikkel beszéltünk, és hajlandók voltak megszólalni a témáról, mind azt mondták, hogy a Jobbiknak kellemetlen interjúk ennek a jelei.

Egy jobbikos olyan pletykát is hallott Brüsszelből, hogy Morvai tapogatózott a Fidesznél, támogatnák-e a 2019-ben esedékes EP-választáson. Ez azonban inkább a megalapozatlan pletyka kategóriába tartozik, amit több fideszes is cáfolt. Morvai Krisztinát erről is kérdeztük levélben, de azt a választ kaptuk sajtófőnökétől, hogy a képviselő nagyon elfoglalt, ezért nem tudnak válaszolni, de pénteken sajtóközleménnyel jelentkeznek.

Fideszesek lapunknak azt mondták, nem tudnák elképzelni, hogy Morvai rákerüljön a Fidesz EP-listájára. Így viszont az Európai Parlametben a második ötéves ciklusát töltő Morvainak véget érhet a politikai karrierje.

Izgalmas kérdés: miért mond le a Jobbik az egyik legismertebb, sokáig meghatározó arcáról?

A szakításhoz vezető út és az okok szépen kirajzolják a Jobbik politikai útját az alakulástól napjainkig.

Barrikádokról Brüsszelbe

Gumibotcsinálta politikus vagyok

– viccelődött félig-meddig nemrég Morvai Krisztina a Budai Polgári Casino rendezvényén. Egy számára és egész politikai közössége számára traumatikus élményre utalt: 2006 október 23-ára.

Az őszödi beszéd kiszivárgása utáni utcai összecsapásokat és a rendőrség brutális fellépését Morvai testközelből élte át: egy pesti kapualjba húzódott be órákra a gyerekeivel, köztük akkor hétéves lányával a lovasrohammal, könnygázzal és gumilövedékekkel támadó rendőrök elől. Morvai másnap döbbenten szembesült azzal, hogy a média egészen máshogy tálalja az eseményeket, mint ahogy ő azokat átélte, és úgy érezte, tennie kell valamit, ami hamar politikai szereplővé tette.

Míg Budaházy György és a magukat Kossuth térieknek nevező radikálisok az utcán igyekeztek kiharcolni Gyurcsány Ferenc miniszterelnök távozását, addig az ELTE ÁJK Büntetőjogi Tanszékén docensként dolgozó Morvai jogászként aktivizálódott: megszervezte a Civil Jogász Bizottságot, amelynek egyik vezetője lett.

Morvai korábban büntetőjogászként elsősorban a családon belüli erőszakkal és a szexuális kizsákmányolással – emberkereskedelemmel, prostitúcióval – foglalkozott, a női jogok védelmezőjeként volt ismert.

Ugyan állítása szerint nem akart politizálni, mégis egy újonnan formálódó politikai közösség emblematikus arca lett azzal, hogy kiállt a „szemkilövetők” ellen, az áldozatok és a „koncepciós perekbe rángatottak” pártján.

Noha az október 23-i rendőri atrocitások egy Fidesz-rendezvény után kezdődtek, Morvait nem a Fidesz, hanem a formálódó radikális közeghez közelebb álló, viszonylag új (a 2006-os választáson még a MIÉP-pel közösen induló) párt, a Jobbik nézte ki magának. De nem rögtön, csak két év múlva vették fel a kapcsolatot az akkor már országosan ismert Morvaival – akkor, amikor a Jobbik támogatottsága épphogy megindult fölfelé, a mérhető szintre.

Vona Gábor 2008-ban hívta fel Morvai Krisztinát, személyes találkozót kért tőle, majd az alig harmincéves pártvezér addig győzködte a jogászt, amíg elfogadta a felkérést: vezesse a Jobbik EP-listáját. Az esélytelen nyugalmával bólinthatott, hiszen egy akkor 2-3 százalékra mért euroszkeptikus párt színeiben kellett volna mandátumot nyernie. A Jobbik, amelynek ismertségét a szélsőjobboldali veszélyre figyelmeztető kormánypárti nyilatkozatok és az SZDSZ plakátkampánya csak növelte, meglepetésre 14,77 százalékot szerzett és három képviselőt küldhetett Brüsszelbe: Morvai mellett Balczó Zoltánt és Szegedi Csanádot.

Ezek voltak azok az idők, amikor a vezető jobbikosok még cigánybűnözésről harsogtak, és masírozott a Magyar Gárda, Novák Előd EU-zászlót égetett, Vona pedig azt üzenete az Európai Bizottság akkori elnökének, José Manuel Barrosónak, hogy „megtekerik az orrát, és karikás ostorral fogják kizavarni”, ha Magyarországra jön. Morvai Krisztina radikalizmusa, EU-ellenessége és olykori antiszemita (bár ő alighanem azt mondaná, hogy Izrael-ellenes) megszólalásai egyáltalán nem lógtak ki a sorból. A Heti Válasznak egyébként a már idézett interjúban azt mondta: ma már nem „metélt farkincázna”, mint tette hét éve, időközben ugyanis bölcsebb lett.

Ma már nem divat a zászlóégetés

Azóta kétségtelenül nagyot fordult a „néppártosodó” Jobbikkal a világ. A fenti névsorból csak Vona Gábor maradt a helyén, bár mondhatni, hogy maradtak még szalonképtelen politikusok Toroczkai László ásotthalmi polgármestertől a holokauszt-emlékműt meggyalázó Kulcsár Gergely országgyűlési képviselőn át a volt skinhead Sneider Tamásig, de az biztos, hogy a durva megnyilatkozások ellen küzd Vona és köre. Kemény lépésektől sem riadtak vissza, emlékezzünk csak Novák Előd kirúgására.

Novákra azt szokás mondani jobbikos körökben, hogy makacs és önjáró. Pont úgy, mint Morvai Krisztina.

2014-ben, amikor másodszor is Morvai vezette a Jobbik EP-listáját, állítólag már feszült volt a kapcsolata a pártvezetéssel. Azt is mondogatták, azért küldik megint Brüsszelbe, mert nem szeretnék, ha beleszólna a Jobbik irányításába. Morvai később azt mondta – amikor a kémkedéssel gyanúsított Kovács Bélán vitatkozott össze a Jobbikkal –, hogy Vona Gábor felkérésére ül az EP-ben, de függetlenként. A Jobbik listájának vezetését csak úgy vállalta el, hogy írásban megállapodtak a párt elnökségével, hogy a „párthűség kötelezettsége nélkül” végzi majd munkáját, semmiféle pártutasítást nem fogad el.

Most pedig azt nyilatkozta, hogy három éve, azaz 2014 óta nem is beszélt Vona Gáborral. Vagyis bár a távolodás most vált a közvélemény számára is láthatóvá, a viszony nem most üresedett ki, hanem akkor, amikor a Jobbikban kitalálták a néppártosodást, a 2018-as választás stratégiáját. Ebben már nem számítottak Morvaira, aki a radikális múlt kicsit titkolni akart emlékeként velük maradt.

A Jobbik EU-ellenes pártból olyanná alakult, amelyik nem akar kilépni az EU-ból, hanem megreformálná azt. Politikailag ez racionális lépés, mert minden közvélemény-kutatás azt mutatja, hogy a magyar választók EU-pártiak.

Morvai ugyanazt mondja egyébként, mint a Jobbik 2014-es választási programja: nemzetek Európája az Egyesült Európai Államok, azaz a szoros integráció helyett, szuverén államok együttműködéseként. Csakhogy Morvai a karcos stílusával és harcias, a brüsszeli világtól nagyon elütő parlamenti felszólalásaival olyan imázst szerzett magának, ami már nem kívánatos a Jobbikban.

Úgy tudjuk, a Jobbik azért is küldene mást helyette az EP-be, hogy ezzel is mutassa uniós elkötelezettségét. Amitől azt is várják, hogy a Jobbiknak is legyen európai pártcsaládja, ugyanis eddig teljesen elszigetelték Brüsszelben, még a szélsőjobboldaliak is.

Másrészt a Jobbik a bérunióval kampányol 2018-ra: egy uniós szintű közpolitikát akarnak kikényszeríteni, azt, hogy egyenlő munkáért egyenlő béreket kapjanak az EU állampolgárai. Ehhez egy év alatt egymillió aláírást kell összegyűjteni a tagállamokban, és ha ez sikerül, akkor az Európai Bizottság, majd az Európai Parlament is napirendre tűzi a kérdést.

Morvai Krisztina hiába hivatkozik arra, hogy évek óta küzd a magyar emberekért (elsősorban a kisgazdákért, a multik és gyárak kizsákmányolta munkásokért és a nők jogaiért szólalt fel), az EU felé forduló Jobbikban ez már kevés. A párt legújabb óriásplakátjain Morvait egy másik jogásznőre, a devizahiteles ügyekben járatos Varga-Damm Andreára cserélték. Aki egy másik változást is megtestesít: a veszprémi Jobbik-jelöltet már tavasszal Simicska Lajos társaságában fotózták le a helyi kézilabdacsapat mérkőzésén.

Most úgy néz ki, másfél év múlva Morvai Krisztina folytathatja teljes állásban a tanítást. Két éve már egyébként is újra tanít fizetés nélkül (büntetőjogi szemináriumot vezet), mert elmondása szerint nagyon hiányzott neki az egyetem.

Kiemelt kép: MTI/Máthé Zoltán