oroszország

Harmaduk pedig hisz benne. A nagyvárosok lakói jóval szkeptikusabbak.

101 éves korában hunyt el Moszkvában.

Szélsőjobboldali paramilitáris alakulatok közvetlenül is eszközei az orosz törekvéseknek, és igazolhatóan nemzetbiztonsági fenyegetést jelentenek.

Miközben több helyen elkezdtek ismét hivatalos és félhivatalos emlékműveket emelni Sztálinnak.

Súlyos dolgokat tartalmaz az új polgári védelmi tájékoztató füzet.

Pedig vezérkara még támadná a szíriai várost. Csak Aleppóban lesz majd tűzszünet, azt egyelőre nem tudni, meddig.

Oroszország kimarad.

Már vonatra pakolták a Moszkva melletti gyárban.

Moszkva új ballisztikus rakétát állít hadrendbe, Nagy-Britannia 800 fős katonai kontingenst küld Észtországba és összesen majd' négyezer NATO katona érkezik a Baltikumba. Fegyverkezési verseny kezdődött? Mi történik valójában?

A választások Nyugaton megszűnnek a változás eszközeinek lenni, botrányokká és kompromittáló küzdelemmé süllyednek le.

Erről pedig a hazai titkosszolgálatok és a katonai elhárítás is tudott.

Cinikus magyarázatokkal legyintette le magáról az orosz diplomácia a felelősséget azért, hogy az orosz köztévében elég fura nézőpontból közelítették meg az '56-os felkelést.

Már közelednek az észak-afrikai partokhoz az orosz hadihajók, amik Szíriába tartanak. Se a britek, se a NATO nem lelkesek, hogy a spanyoloktól kapjanak üzemanyagot.

A Kommerszantban megszólaló politológus szerint következetesen játsszák ki a „színes forradalom”-kártyát minden Moszkva-ellenes fellépéssel szemben.

Rövidzárlat okozott tüzet az épületben.

A májusban szabadult pilótanő két, Oroszországban bebörtönzött ukrán férfi tárgyalásán vesz részt.

A Szarmatot 2018-ban állíthatják hadrendbe.

Az orosz állami tévé nemrég arról értekezett, hogy a nyugati titkosszolgálatok miatt tört ki az 1956-os forradalom. A külügy lépett.

MSZP-s politikus is megszólalt a műsorban.

Ráadásul a fegyverszünet alatt kevés civilt tudtak kimenekíteni az ENSZ munkatársai.