Vélemény

Scheiring Gábor: Amerika, ahogy ritkán látjuk

Stephen Maturen / Getty Images
Stephen Maturen / Getty Images
Scheiring Gábor szerint az amerikai félidős „választási forradalom” több a politikai inga szokásos lengésénél: egy évtizedek óta épülő demokratikus populista mozgalom mutatta meg az erejét, amelynek az amerikai demokráciában mély történeti gyökerei vannak, és amelyet Európa ritkán vesz észre.

A demokraták visszavették a szenátust és a képviselőházat; a szenátusban hét-kilenc republikánus mandátumot fordítottak, és hosszú évtizedek után először demokrata szenátora lesz Texasnak, Kansasnek, de talán még Mississippinek is. A képviselőházi összesített szavazatarányt tekintve a 70-es évek Watergate-botránya óta nem aratott párt ekkora győzelmet.

A felszíni okok jól láthatók.

Trump rombolni tud, építeni nem.

Kent NISHIMURA / AFP Donald Trump amerikai elnök újságíróknak nyilatkozik, mielőtt felszállna az Air Force One repülőgépre a marylandi Joint Base Andrewson 2026. október 29-én.

Két év alatt saját kezűleg bontotta le azt az etnikai csoportokon átívelő munkás- és középosztályi koalíciót, amely 2016-ban és 2024-ben hatalomba segítette. Becsapta a választóit: az „örök” háborúk vége helyett újat indított, a vámokkal, majd az iráni háborúval két inflációs sokkot zúdított az amerikai reálbérekre, miközben holdudvara Musktól a saját családjáig kiváltságos hozzáférést kapott a közpénzekhez. Az öncélú rombolás jelképe lett a Fehér Ház keleti szárnyának lebontása egy bálteremért.

A felszín alatt azonban mélyebb átrendeződés zajlik. Ennek megértéséhez egy ízig-vérig amerikai tévésorozattal érdemes kezdeni.

A cikk tartalmából
  • Mit mutatnak meg az amerikai politikatörténet ismétlődő mintái?
  • Hogyan lehet jó válaszokat adni a szélsőjobb identitáspolitikájára?
  • Mit vetít előre 2028-ra a félidős választás?
A teljes cikket előfizetőink olvashatják el.
Már csatlakoztál hozzánk?
a folytatáshoz!
Itt állíthatod be, hogy a Google kereső elöl hozza a 24.hu-s találatokat

Ajánlott videó

Olvasói sztorik