A párválasztás általában a tojó döntésén múlik, de magyar kutatók bizonyítják: a hím is szebben dalol annak, aki jobban tetszik neki.
ökológia
Megfejtették a víz „luxushatását”: a gazdagabb városnegyedekben az ökológiai szolgáltatások minősége is sokkal jobb.
A tó fenekét benövő algagyep felúszása évről-évre ismétlődő jelenség, ami tavasszal és nyáron is előfordulhat, és elő is fordult.
Csekélyebb lehet a széncinegék szaporodási sikeressége, ha kevés a rovar a városokban.
Átfogó kutatás bizonyítja, hogy a sztyeppébe hajló környezeti feltételekkel rendelkező Duna–Tisza közén biztosan nem jó ötlet újabb erdőket telepíteni, ugyanis fokozzák az elsivatagosodást.
Tíz éve eltűnt a Hortobágyról, azóta fészkelése nem ismert hazánkban, előfordulása is megritkult.
Ötven éve 20 millió amerikai állt ki egyetlen ügy mellett, az első Föld napja üzenetét a politikusoknak is komolyan kellett venniük, történtek is változások.
Az európai denevérfajokban a SARS-COV-2 közeli rokonai sincsenek meg, a redőnytokban pihenő kisemlős nem fog új koronavírussal megfertőzni. Denevérek nélkül viszont összeomlana a szárazföldi ökoszisztéma.
Kiirtani a szó hagyományos értelmében képtelenség, kering a különböző gazdaszervezetek között, és a jövőben valamikor egy ki tudja hányadik változat ismét komoly tüneteket okozva fertőz vissza emberekre.
Gondoljunk a koronavírus-pánik lendületében kiürült élelmiszerboltokra: ez állandósulhat, ha nem állítjuk meg a beporzó rovarok tömeges pusztulását.
Az idei enyhe tél biztosan nem tizedelte meg a vérszívókat, és ez az eljövendő szúnyoginvázió első lépése.
Az extrém enyhe tél kihatott az alga- és hínárállomány növekedésére.
Úgy záporoznak ránk az ökológiai katasztrófákról szóló hírek, hogy védekezni kell ellenük.
Magyarországot a kiszáradás fenyegeti, a szennyezéssel pedig ivóvizünket tesszük tönkre – összehangolt cselekvésre van szükség, minél hamarabb.
Egy kutatócsoport kifejlesztette a rejtett életmódot folytató állatok tanulmányozásának briliáns módját: 3D nyomtatással készített szexbabákat
Az emberi tevékenység nem csak elpusztít fajokat, képes újakat alkotni – aminek nem mindig örülünk.
Magyar kutatók a Kárpátok tavainak iszaprétegeiben vizsgálja a klímaciklusok és a biológiai sokféleség összefüggéseit.
Ha kicsit más szemmel tekintünk a temetőkre, a „halál kertjeiben” burjánzó életet találunk orchideákkal, védett fajok tucatjaival.
A nádas a tó és környezetének is kulcsfontosságú eleme, további pusztítása beláthatatlan következményekkel jár. A nádirtás viszont nem áll le.
A száraz, meleg augusztusi időjárás hatással van a széncinegék színére.
A természet különleges módon hasznosította a halál mementóit.
Miért baj az, ha ég az esőerdő – és nem baj, ha ég a bozót?
A legutóbbi, nyíltvízi mérések eredménye szerint drasztikusan csökkent az algatömeg a Keszthelyi-öbölben is, ahol korábban a legmagasabb értéket mérték.
Nemcsak a behurcolt szúnyogok és kullancsok, hanem a hazai fajok is egyre veszélyesebbé válhatnak.
