A Kolozsvár melletti gyepterületeken eddig 106 különböző növényfaj volt a legtöbb, amit tíz négyzetméteren összeszámoltak a kutatók, márpedig ez a szám – a trópusi dzsungeleket is ideértve – világrekord.
Egy elvesztegetett évtizedről szól az ENSZ legfrissebb jelentése, a természet pusztulása nem csupán természetvédelmi kérdés, hanem az életfenntartó rendszerünk van veszélyben.
Egzotikus növények lehetnek nagyon mutatósak a kertben, ám ha onnan kijutnak, beláthatatlan károkat képesek okozni, akár az emberre is veszélyesek lehetnek.
A kipermetezett szer emberre, állatra is káros, ráadásul épp azokra a fajokra nem hatékony, amelyekkel alkalmazását indokolják: az idegenhonos csípőszúnyogokra.
Az erdőkben kivágott és tartósan felkészletezett fa begyűjti a védett cincérek, szarvasbogarak petéit, amelyek a fával együtt darálóba, erőműbe kerülnek.
Átfogó kutatás bizonyítja, hogy a sztyeppébe hajló környezeti feltételekkel rendelkező Duna–Tisza közén biztosan nem jó ötlet újabb erdőket telepíteni, ugyanis fokozzák az elsivatagosodást.
Ötven éve 20 millió amerikai állt ki egyetlen ügy mellett, az első Föld napja üzenetét a politikusoknak is komolyan kellett venniük, történtek is változások.
Az európai denevérfajokban a SARS-COV-2 közeli rokonai sincsenek meg, a redőnytokban pihenő kisemlős nem fog új koronavírussal megfertőzni. Denevérek nélkül viszont összeomlana a szárazföldi ökoszisztéma.
Kiirtani a szó hagyományos értelmében képtelenség, kering a különböző gazdaszervezetek között, és a jövőben valamikor egy ki tudja hányadik változat ismét komoly tüneteket okozva fertőz vissza emberekre.