Rég láthattak a magyar polgárok olyan személyeskedésbe fulladó vitát magyar politikusok részéről, mint amit a nők védelmét előtérbe helyező intézkedéscsomag híre idézett elő. Pontosabban az esemény utáni tabletta vénykötelességének megszüntetése.
A képviselők közti adok-kapok részeként beszivárogtak a párbeszédbe azon mondatok, mint Deutsch Tamás részéről a miniszterelnöknek címzett tanács, amely szerint önkielégítés közben nem érdemes óvszert használni, mert „a rángatásnál könnyen szakad”. Másik oldalról pedig említhetjük a több mint húsz évvel ezelőtti óvszerszakadás történetével előálló Magyar Péter miniszterelnök Németh Balázs felé intézett szavait, miszerint nem csodálkozik azon, hogy a Fidesz képviselője nem került olyan helyzetbe fiatalon, amikor esemény utáni tablettára lett volna szükség.

Ránki Sára igazságügyi nyelvész szakértőt kérdeztük róla, milyen hozadékai vannak a politikai kommunikáció elbulvárosodásának.
Kicsúszott a kezünkből a kommunikációs gyeplő
Ha ezt nyelvészeti oldalról vizsgáljuk, akkor mindig azt kell megnézni, hogy milyen beszélői szándékok vannak. Azt, hogy amikor valaki valakihez beszél, milyen csatornán tudja elérni azt, akihez szólni akar, és hogy az a csatorna, amin kommunikálnak, milyen lehetőségeket ad például a válaszra, vagy bármilyen más kommunikációra
– kezdett bele a szakértő, amikor arról kérdeztük, miért lehetett vonzó felület politikai kommunikációs szempontból a közösségi média.
A párbeszéd elbulvárosodásához pedig nagyon is sok köze van annak, hogy áthelyeződött egy sok szempontból ellenőrizetlen csatornára, ahol sokkal lazább stilisztikai szabályok kötik a beszélőket, mint a parlamenti közegben. Érdemes észben tartani, hogy ez a trend a nyilvánosság előtt zajló kommunikáció alapvető irányelveit is átszabta. Annak digitalizációja hozott egy azonnali jelleget is, ha arról van szó, ki és hogyan reagál bizonyos üzenetekre. Nem kell levelet, emailt írni, sőt az üzenet alapos átgondolása is opcionálissá válik, hiszen bárki percek, másodpercek alatt közzéteheti a gondolatait egy neki címzett beszólásról.
Ránki szerint a másik fontos tényező e téren az anonimitás lehetősége a kommentelők részéről. A Facebookon ugyanis kis erőfeszítéssel rejthetjük el a saját identitásunkat: ez pedig vonzó lehet azok számára, akik arccal, névvel egyébként nem vállalnák fel a valós véleményüket. Ebből a szempontból pedig fontos tudatosítani, hogy
Ha nyelvészeti, nyelvhasználati szempontból nézzük Deutsch Tamás említett megnyilvánulását, a szakértő szerint az ilyen kommunikációs stílusnak semmi előnye nincs. Egyvalamire azonban felhívja a figyelmet.
