műemlék

Ideiglenes műemléki védettség alá került az érdi víztorony, ám ez a döntés megosztotta a helyieket. Az építmény útjában van egy jelentős beruházásnak, amely évi százmillió forintos iparűzésiadó-bevételt hozna a városnak. Feláldozható-e a védett víztorony a plusz bevételért, és egyáltalán: miért is számít műemléknek?

A házban nemrég még egy ismert rajzfilmrendező is alkotott.

A végeredmény felemás lett, de korántsem a magyar építésziroda hibájából.

A szakértők szerint a savas eső és a klímaváltozás okozza az építmény állapotának romlását.

Nem várt fordulatot hozott a naiv freskó-gate.

Lefestették a helyi nőegylet a jóízlés és az épített örökség elleni akciójának nyomait.

A helyi nőegylet három tagja készítette.

A bolgár származású brit férfi levélben kérte Róma polgármesterének és az egész világnak a bocsánatát.

Publikussá váltak a Magyar Kártya Hotel tervrészletei, amik a felhördülésnek köszönhetően végül nem valósultak meg.

Áttekintjük a hely százharminc éves történetét, amelynek utolsó évtizedeire nemcsak a tulajdonosok viselkedése, de a környezet is rányomta a bélyegét.

Négyzetméterenként 5,1 millió forintot kell fizetni a munkáért.

Az első óriástársasház szerkezetkésznek tűnik, így most mindenki számára nyilvánvalóvá vált, hogy mekkora épületek is kerülnek az ipari örökség nemrég elveszített fontos példájának helyére.

Egy okoseszköz azért kelleni fog hozzájuk.

A hivatalos magyar műemlékvédelem idén ünnepli születésének 150. évfordulóját. Összeválogattunk néhány izgalmas képet és történetet a műemlékvédelem múltjából. Fortepan.

Az üzletben novemberig lehet még vásárolni.

A Kartács utca 20-ra az állam elővásárlási jogot is kapott.

A műemléképület tetejébe csapódott a gép, a turistát feljelentették.

Az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága emellett nyolc pozitív díjat is kiosztott.

Az elmúlt hetekben fényes textil mögé bújt paloták irodaházakká válnak, kapuik mögött pedig az elmúlt három évszázad találkozik egymással.

A hétemeletes műemléképület kapui már márciusban megnyitnak az első látogatók előtt.

A Vliegende Hollanders (Repülő hollandik) az 1919-1939 közti időszakot dolgozza fel.

Jövőre indul a Ganz Ábrahám Öntödei Gyűjteménynek otthont adó ipari műemlék megmentése.

A kétezres évek végén még lakásokat álmodtak a Dohány utcát a Síp utcával összekötő íves telekre, a projektet azonban megállította a világválság. Most luxushotelt terveznek ugyanide.

Rövidesen megkezdődik a Kádár-korban, illetve a rendszerváltás utáni évtizedben kollégiumként működő, majd a Tűzraktér második otthonává váló Hegedű utcai épületek átalakítása. A beruházást Pintér Sándor családjának cége végzi.