Az elmúlt hetekben igen érdekesen alakul a Magyar Rádiónak hosszú évtizedeken át otthont adó Palotanegyed-beli tömb sorsa, hiszen az állam által három évvel ezelőtt a Magyar Katolikus Püspöki Konferenciának ajándékozott épületekről már jó ideje tudható, hogy jó részüket le akarják bontani, a 2021 áprilisára publikált első látványtervek nyomán pedig már akkor végigvettük, milyen értékek pusztulhatnak el.
A többi közt a világ első stúdiópalotáját, a biofizikusként később Nobel-díjjal is elismert Békésy György tervei szerint született 6-os számú stúdiót, a modern építészet egyik fontos alkotását, a Pagodát (Szabó István, 1949) is magában foglaló, a rádió által egyre inkább belakott, a Bródy Sándor utca 5-7. kivételével semmiféle védelmet nem élvező együttesből az eddig ismert tervek szerint csak a védett szakasz egy része marad meg, pedig az átépítést jóval egészségesebb mederben, kevesebb bontással is le lehetne folytatni – írtuk meg november elején.
Az állam által kiemelt projektté tett, jelenleg 200–250 milliárd forintból megvalósítani tervezett beruházás első lépését, a bontást a tulajdonos valószínűleg már 2024 elején meg akarta kezdeni, így október 27-én méretes tervcsomagot juttatott el a fővárosi kormányhivatalhoz, ami november 3-án, egyelőre rejtélyes okból visszadobta azt.
A döntés hátterére egy ideig nem derült fény, november 22-én, szerdán a Pest Vármegyei Kormányhivatal által szervezett bejáráson azonban lapunk is bejutott az épületekbe, köszönhetően az alternatív terveket is készítő, illetve a túlméretezett projekt normalizálásáért harcoló Civilek a Palotanegyedért Egyesület (CaPE) szemfülességének.
Az esemény célja annak eldöntése volt, hogy a munkák az engedély hiánya ellenére megkezdődtek-e: a kérdésre a másfél órára nyúlt, egy idő után leginkább harctérnek beillő fórummá vált esemény során nemleges válasz született, ennek akadálya azonban rövidesen elhárult, hiszen a nap végére kiderült, hogy
De ne szaladjunk ennyire előre, hiszen az építési adatbázisban publikusan látható bejegyzés szerint az elutasítást a papírok újbóli beadása ellenére követte az engedély, amit végül nem is a fővárosi, hanem a Pest Vármegyei Kormányhivatal adott meg.
Ennek okára a nem sajtónyilvános, a fotózást tiltó – így kollégánk is csak az épületek utcáról látható szögeit tudta rögzíteni – eseményen derült fény: a kormányhivatal szentendrei járási hivatalának a MIÉP korábbi pártigazgatójából lett osztályvezetője, az építőmérnök Kiss Andor szerint mivel a papírokat öt napon belül juttatták el újra a hatósághoz, így nem egy új eljárás részeként, hanem a már megkezdett folyamat folytatásaként kezelték, az erről szóló értesítést pedig sem az efféle ügyekről hírt adó ÉTDR adatbázisában, sem pedig a kormányhivatal dokumentumtárában nem tették közzé.
Arról többszöri kérdés ellenére sem esett szó, hogy a folyamat miért került át a fővárosi hatóságtól a vármegyei szintre, a szentendrei járási hivatalba, arra azonban fény derült, hogy
A bejáráson a tervek szerint csak a hatóság, a minisztérium, illetve a szomszédos gróf Festetics-palotában működő Andrássy Egyetem képviselője vehetett volna részt, a civileknek köszönhetően azonban a szomszédos lakóházakban élők közül több mint húszan ügyfélként jelentkeztek be a folyamatba, ezt pedig ki is használták: voltak, akik maguk jelentek meg, mások pedig meghatalmazásokkal juttatták be az önkormányzat embereit, a civileket, illetve jelen cikk szerzőjét is.
Az eseményen a terület LMP-s országgyűlési képviselője, Csárdi Antal, a körzet önkormányzat képviselője, Könczöl Dávid, valamint Pikó András polgármester, Rádai Dániel alpolgármester, illetve Barta Ferenc főépítész is feltűnt, a belépés azonban nem volt zökkenőmentes, hiszen a kerület egy nappal korábban kérte ugyan az ügyféljogát, ezt azonban huszonnégy órán belül nem ítélték meg az önkormányzatnak.
Pikó végül nem is jutott be a tömbbe, így a polgármester a Pollack Mihály térről indított élő bejelentkezésében arról beszélt, hogy szeretnék megtudni, milyen rend szerint épülnek majd egymásra a bontási folyamat különböző részei, milyen hatással lesznek a munkák a környező épületek statikai állapotára, és milyen, a közlekedő munkagépek, illetve a bontás okozta környezetszennyezéssel és terheléssel kell majd számolni.
Pikó a társadalmi egyeztetés hiányáról és szükségességéről is beszélt, hiszen az állam és a katolikus püspöki konferencia semmiféle tájékoztatást nem ad, és nem kommunikál a témában.
A korábban a Magyar Rádióban is dolgozó politikus hozzátette: Lázár János építési miniszter a hét elején a parlamentben arról beszélt, hogy szerinte Józsefváros gyűlöletet kelt, és uszít a Pázmány Péter Katolikus Egyetem beruházása ellen, ez pedig nyilvánvalóan nem igaz, hiszen ők csak az otthonukat védik, így elvárják, hogy a fejlesztők szóba álljanak velük, és ne egyetlen szó nélkül tegyék tönkre a Palotanegyedben élők ezreinek életét. Éppen ezért elvárja, hogy december 11-én tartandó közmeghallgatáson a lakókon kívül az egyház képviselői, illetve a kormány képviselői is jelenjenek meg.
A Pikó által a rövid bejelentkezésben feltett kérdésekre a Pagodát, az egykori Stúdiópalotát, illetve a legendás 6-os és 22-es stúdiót is érintő séta során sajnos nem születtek válaszok, arra azonban fény derült, hogy a Múzeum utca felől látható kék konténerek az önkormányzati lakásokat is magában foglaló Szentkirályi utca 33-35. számú házhoz tartozó magánterületen – a ház egykori hátsó lépcsőjének helyén – állnak, ennek használatára pedig a projektnek valószínűleg nincs engedélye.
A séta alatt kiderült, hogy a hatósági adatbázisban november folyamán publikussá vált néhány, a bontást kérő dokumentumokhoz csatolt tervlap, ezek egyikén pedig minden eddiginél jobban látszik, hogy mely épületek eltűnése várható.
A rajz nem igazán mutat lényeges változást, érdemes azonban megnézni a Bródy Sándor utca 5-7. helyzetét, hiszen eddig úgy tudtuk, hogy az 1956-os események egyik ikonjaként tisztelt egykori Stúdiópalota homlokzata, illetve utcai szárnya teljes egészében megmaradt, az udvari szárnyak, illetve az azokhoz kapcsolódó bővítmények azonban eltűnnek.
Ez a helyzet most némiképp megváltozni látszik, hiszen a rajzon a két, néhány lépésnyi szélességű traktusból álló, védett utcai szárny az udvarhoz közelebb eső fele egészen más árnyalatú, mint a biztosan megmaradó, valamint biztosan eltűnő részek. Ezt a kérdést Kiss Andor nem tudta tisztázni, de elmondta, hogy a dokumentumokhoz kapcsolt műszaki leírás szerint a jelenlegi folyamatban annak a megmaradásával számolnak, felmerül azonban annak az esélye, hogy
A másik opció, hogy az épületrész teljes átépítésével számolnak, hiszen a kis alapterületű helyiségek nem felelnek meg a kitűzött egyetemi célnak, a munkák pedig nagyobb méretűek lennének a válaszfalak nem engedélyköteles kibontásánál.
A két, műemléki védettséggel rendelkező történelmi palota felújítását, illetve helyreállítását is magában foglaló munkálatokban nemcsak a bontás engedélyezésében eljáró kormányhivatal lecserélése, de a liftek és az 1969-ben átadott, Somogyi József fémplasztikáját magán viselő irodaépület (ennek értékeiről a Kiscelli Múzeum tett közzé egy anyagot) tetején ma is működő rádióantennák ügye is érdekes, hiszen azok kapcsán végül a Fejér Vármegyei Kormányhivatal közlekedési, műszaki engedélyezési, mérésügyi és fogyasztóvédelmi főosztálya járt el. Az antennákat egyelőre leszerelik, ideiglenes helyet kapnak, de hogy utána mi lesz a sorsuk, még nem teljesen világos: valószínűleg visszakerülnek a tetőre az új épületek egyikén.
A sétán kiderült, hogy a bontási engedélyezéshez semmiféle hatástanulmány elkészítésére nem volt szükség, a kormányhivatalban működő környezetvédelmi hatóság azonban „rengeteg feltételt” szabott, így az elvárások szerint a munkák mindenféle probléma nélkül zajlanak majd le – annak ellenére, hogy a védett Festetics-palota, a tömbben lévő lakóházak, illetve az utcák túlsó oldalán, az építési terület határától alig tíz méterre nyíló házak területéről akár a legkisebb ismeretanyag is rendelkezésre állna.
Kiss hozzátette: a környező épületek állékonyságának folyamatos vizsgálata, illetve az esetleges problémák megoldása az építtető és a kivitelező felelőssége lesz, erről most azonban még korai beszélni.
A másfél órásra nyúlt bejárást követően engedélyig jutó, kilenc épület, illetve tíz felvonó bontásáról szóló határozatot az eljárásban ügyfélként résztvevő lakók is kézhez kapták, majd a szerkesztőségünkhöz is eljutott. Az iratból kiviláglik, hogy a munkákat két ütemben vinnék végig. Az elsőben a munka oroszlánrészét már elvégzik, hiszen a második szakaszra csak
A terv legtöbb időt igénylő része nyilvánvalóan az erős bunker lesz, hiszen a dokumentum szerint azt kotrógéppel, illetve gépi és kézi erővel, robbantás nélkül akarják eltüntetni.
A Pest Vármegyei Kormányhivatal örökségvédelmi főosztálya a határozatban felhívta a figyelmet a régészeti megfigyelésre, illetve az archívumnak közel harminc éven át otthont adó modern kocka előtti neobarokk kovácsoltvas kerítés fokozott védelmére, más kivetnivalót azonban nem talált a tervben, bár hozzátette:
Tekintettel arra, hogy a területen álló 6-os stúdió épülete (a bontási tervdokumentációban a D4. jelű épület) a benyújtott műemléki szakértői javaslat szerint kiemelkedő kulturális és rádiótörténeti értékei folytán megőrzendő építészeti eleme a Magyar Rádió egykori együttesének, javasoljuk annak megfontolását, hogy a Pázmány Péter Katolikus Egyetem leendő épületébe történő esetleges integrálása megtörténhessen.
A 2025 novemberéig hatályos bontási engedély – ez megkezdett, és folyamatosan végzett munkák esetén két évvel meghosszabbodik – ellen december 7-ig van lehetőség közigazgatási pert indítani.
A helyzetet a Józsefváros által november 7-én elindított, a következő napon a teljes együttesen hatályba lépett ideiglenes helyi védelem, illetve az ezzel járó változtatási tilalom is befolyásolhatja, azt azonban nem tudni, hogy a kormányzati kiemelés, illetve a következő hetekben-hónapokban elkészülő, a védettség állandóvá tételét célzó felmérések milyen eredményt hoznak majd.
