A mezozoikum idején több olyan periódus is volt, amikor katasztrofális oxigénhiány alakult ki az óceánokban.
kihalási esemény
A 252 millió évvel ezelőtti folyamatban a szárazföldi gerincesek több mint 70 százaléka veszett el.
Nem csökken olyan ütemben a fajok száma, hogy nagy kihalási eseményről lehessen beszélni, de lehet, hogy alulbecsüljük a kihalási rátát az adathiány miatt.
Ha a felmelegedés így folytatódik, a biodiverzitás úgy lecsökkenhet a világóceánban, mint a dinoszauruszok kihalásának idején.
Az állatvilágban páratlan alkalmazkodóképességünk növelheti az esélyeinket, hogy elkerüljük azt, amit a Föld történetében a fajok 99 százalékának nem sikerült.
A kutatók úgy vélik, hogy a jelenség hátterében az éghajlat átalakulása állt.
Bizonyos időközönként úgynevezett tömegkihalás zajlik a Földön.
A klímaszkeptikusok, a laposföldesek és a járványtagadók után újabb áltudományos közösség kezdett el erősödni.
233 millió évvel ezelőtt egy olyan időszak kezdődött, melynek során rengeteg faj pusztult ki.
359 millió éve zajlott a késő devon kihalási esemény.
A becsapódás miatt a földi fajok jelentős része kipusztult.
Elképesztő hatással volt a Földre a 66 millió évvel ezelőtti becsapódás.
Ez lehetett a Föld történetének legjelentősebb biológiai átalakulása.
Pusztító láncreakciót indított el egy aszteroida 65 millió évvel ezelőtt.
Minden előjel nélkül egyszer csak bumm, az élet eltűnt.
Egy új kutatás szerint az égitest a lehető legrosszabb helyen csapódott be.
Már az is meglepő, hogy a katasztrófát baktériumoknál bonyolultabb létformák is átvészelték.
Az élőlény állkapcsában három fogsor helyezkedett el.
A megalodon akár 18 méter hosszúra is megnőhetett.
Szerencsére a legközelebbi potenciális szupernóva biztonságos távolságban van.
A kihalási esemény nem csak az emblematikus állatokat, hanem a növényeket, a gombákat és a mikroorganizmusokat is érintheti.
