Ki tudja, Steinschneider Lilly talán az I. világháború repülős ásza lehetett volna, ha édesapja nem tiltja el a légi csatáktól. Így ápolónőként szolgált.
I. világháború
Gavrilo Principet nem végezték ki Ferenc Ferdinánd meggyilkolásáért. Börtönben halt meg szörnyű kínok között 1918. április 28-án.
Két segédmunkás a szegények házában fundálta ki a tervet: lelövik Tisza Istvánt, és ha a golyó kevés, késsel, tőrrel fejezik be a "munkát".
Az Uzsoki-hágó környéki harcokban, 1915-ben elesett egy újságíró. Ady verset írt hozzá, egy másikat pedig neki dedikált. Zubolynak nevezték, hősi halált halt.
Háborúban az ember nem lehet válogatós. A kukoricából készült kenyeret inkább elkészíteni volt nehéz, de a hamut és fakérget is tartalmazó hadikenyérnek már az elfogyasztása is kihívást jelentett.
A szerelemről írt, békét akart, amit a háborús hisztéria hazaárulásnak, nemzetgyalázásnak bélyegzett, és azonnal támadást indított egyik legnagyobb költőnk ellen.
Az ír függetlenség harcosai számára az osztrák-magyar kiegyezés tűnt járható útnak. Ők is forradalommal indítottak 1916-ban, és ők is elbuktak.
Fedák Sári az egész világháborút a színpadon töltötte, Jászai Mari együtt szenvedett a frontkatonákkal - még ágyától is megszabadult. A fronton a kabarét sokszor lövések fullasztották vérbe.
"Fájn" harcos a magyar, de mi sokkal többen vagyunk - nyilatkozták az éhező, barbár csürhének tekintett orosz katonák 1914-ben. Bemutatjuk a háború véres matematikáját.
Csaknem 60 évig a pápák még a Szent Péter térre néző erkélyre sem voltak hajlandók kilépni - XV. Benedeknek jó oka volt megtörni a "hagyományt" 1915-ben.
Komoly vita folyt 1915-ben, hogy a nemi erőszak a háború velejárója, vagy csupán a barbár oroszok sajátja? A propaganda apácák megkínzását is bedobta.
Helyt álltak a gyárban, nevelték a gyereket, a semmiből készítettek ételt, miközben a fronton harcoló férjükért, fiukért, testvérükért reszkettek. Nők az I. világháborúban.
A megfázás tüneteit észlelte magán egy amerikai katonai bázis szakácsa 1918. március 11-én. Ezzel indult útjára az 20-100 millió halálos áldozatot követelő influenza világjárvány.
Falatnyi földért vívott 12 véres csatát a Monarchia és Olaszország 1915 és 1917 között. Százezrek haltak meg mindkét oldalon, mire a támadást kezdő olaszok vereséget szenvedtek.
A legbátrabb város polgárai 1919. január 29-én hajnalban fogtak fegyvert, estére pedig az Ipoly túlpartjára űzték vissza a cseh megszállókat.
Beteg katonát az I. világháborúban sem küldtek a frontra, tehát sokan próbálkoztak. Egyesek a kankó és a szifilisz tüneteit "szimulálták", mások pénzt ajánlottak egy enyhébb, de valódi nemi betegségért.
Az I. világháborúban egy örömlánynak naponta akár 100 kuncsaftot is ki kellett szolgálnia. A hadvezetés egyetlen célja a nemi betegségek elkerülése volt.
A világháború első komolyabb földközi-tengeri összecsapása volt a durazzói csata, amelyben részt vett a Balaton, a Csepel és a Tátra romboló is. Vesztettünk, de nem nagyon.
Gyulafehérváron a román nemzetgyűlés 1918. december 1-jén összesen 26 történelmi magyar vármegye "csatlakozását" mondta ki Romániához. Ez a nap keleti szomszédunk egyik legnagyobb nemzeti ünnepe.
Ahogy fokozódtak a hátország gyötrelmei az I. világháború alatt, úgy nőtt az antiszemitizmus, a háborún nyerészkedő, a katonai szolgálat alól „kibúvó” zsidók elleni gyűlölet.
A Bánáti Köztársasággal Károlyiék békés úton próbálták megmenteni a területet Magyarország számára. Az "államot" 24 nap után, 1918. november 25-én söpörték el a győztesek.
Komoly vitát kavart a brit Sainsbury's élelmiszerlánc karácsonyi hirdetése, amely az első világháborús nyugati fronton játszódik.
A háború véget ért 1918. november 13-án, de ugyanezen a napon Magyarország megindult történelme legnagyobb tragédiája felé.
Magyarország még sokáig képes lett volna a szívós védekezésre, de győzelemre már nem - hangzottak Tisza István történelmi szavai 1918. október 19-én.
