Debrecen, hasonlóan sok más magyarországi nagyvároshoz, számtalan statisztikai elemzés, kutatás, tanulmány tárgya. Ezek hasznos és fontos munkák.
Hetilap: Nézőpont
Örömünkre szolgál, hogy a DEMOS Magyarország Alapítvány Debrecenről szóló stratégiai auditja komoly visszhangot kapott a médiában.
Komoly gondot okozott az amerikai stratégáknak a kilencvenes évek elején a Szovjetunió szétesése.
Nehéz lenne vitába szállni azzal a meglátással, hogy Magyarország átlagosan és egészében túladóztatott ország.
A stratégiai tanácsadó írása a Transelektro állami megsegí-téséről.
Az ORTT által megbízott szakértők egyebek mellett az ORTT szerepének megerősítését, feladatkörének kibővítését öntötték paragrafusokba.
"Moszkva felelőtlenül ébresztett bizalmatlanságot önmaga iránt, ami később magas árnak bizonyulhat."
Fanyalgás, kishitűség, rosszkedv, bizalmatlanság – az ellenség itt van az országon belül. Úgy tűnik, mintha egy egész generáció még mindig túlzottan keserű volna. A keserű ember könnyen feladja, nem vállalkozik, fél az újtól, fél a kockázattól, és rettenetesen sajnálja önmagát. Ez részben érthető. A rendszerváltás után másfél millió ember vesztette el az állását, és szinte [...]
Bő negyedszázada, az 1970-s évek végén kezdődött a privatizálás világméretű karrierje. Ekkorra vált szembetűnővé, hogy a munkahelyek megőrzésére és a jóléti állam ideologikus kiterjesztésére irányuló kísérleteket még a leggazdagabb és legtermelékenyebb országok sem képesek finanszírozni. A megváltozott világgazdaság az alkalmazkodóképességet, az innovációt, a kezdeményezőkészséget és az öngondoskodást állította előtérbe.Nem teljesen véletlen az, hogy e gazdaságpolitikai [...]
Megindult a versenyfutás a roma vállalkozókért a parlamenti választások közeledtével. Orbán Viktor októberben, a Gazdasági Konzultáció jegyében találkozott egy csoporttal, és a szövetség mellé felajánlotta nekik: alakítsanak roma vállalkozói kamarát. A Fidesz szatelit-pártjaként fungáló Vállalkozók Pártja már szervezi is a cigány tagozatát.MEGKÜLÖNBÖZTETŐ JEL. Aktív a kormányoldal is. A gazdasági tárca még 2003-ban létrehozta a Széchenyi [...]
Aktív és energikus vagyok, képes arra, hogy egy harmadik gyereket is felneveljek; csak az szomorít el, hogy nem láthatom majd felnőttnek a fiamat, és a játszótéren mindenki azt hiszi, hogy a nagypapája vagyok – árulta el érzéseit nemrégiben egy 65 éves újdonsült apa egy brit napilapnak.Ilyen mondat manapság nemcsak Nagy Britanniában hangozhat el, hanem bárhol [...]
Rendkívül pesszimistává vált a 2010-es eurós céldátum fenntarthatóságát illetően a szakmai közvélemény az egymásnak is gyakran ellentmondó nyilatkozatok és a 2006-os költségvetési keretszámok nyilvánosságra kerülése után. A szkepszis persze részben annak is szólt, hogy továbbra is úgy tűnik: a kormányzati illetékesek nincsenek maradéktalanul tisztában a helyzet komolyságával és a belőle fakadó potenciális veszélyekkel. De mit [...]
Tanulhatnánk néha Dél-Amerikától és Ázsiától. Nemrégiben egy indiai konferencián vettem részt, amelyen a központi kormányzat és néhány tartomány által tavaly már életbe léptetett költségvetési felelősségről szóló törvényt vitattuk meg. Széles körű egyetértés bontakozott ki arról, hogy a hasonló jogszabály minden tartomány javára válna. Az indiai példa különben messze nem az első, a módszer világszerte széles [...]
Margaret Thatcher a fáma szerint 1990 végén Rómában, az Európai Tanács ülésén ismét nemet mondott az európai pénz megteremtésére. A többi tizenegy tagország állam- és kormányfője – most már a brit miniszterelnöknő nélkül – a radikálisabb megoldás mellett döntött. Elhatározták, hogy nem közös (common), hanem egységes (single) valutát hoznak létre, vagyis az új európai fizetőeszköz [...]
Miután mind a négy parlamenti párt elnöke állást foglalt a 2010-es, illetve a „mielőbbi” eurócsatlakozás mellett, majd az ország legjelesebb közgazdászai közül kilencen hasonlóképpen nyilatkoztak, a valutauniós tagság annyira előnyösnek tűnik, hogy annak esetleges hátrányaival – úgy tűnhet – nem is érdemes foglalkozni. RÓNA PÉTER, üzletember, az ELTE jogi karának szenátora és vendégtanára AZ EURÓ [...]
Hírükkel tele a világsajtó. Az elemzések, mint rendesen, roppant bölcsek. Az angolszász sajtó például azt mondja, hogy a francia integrációs politika csődjét jelzik a külvárosi zendülések. Ezek Párizs elővárosaiban kezdődtek, aztán vidéki nagyvárosokra is kiterjedtek. Lassan két hete tartanak. Természetükből adódik, hogy sem (ideiglenes) abbamaradásuk, sem (ideiglenes) folytatódásuk nem lehet alkalom gyors következtetések levonására. Ámbár [...]
Most nem a vita alapkérdésében szeretnék érvelni, nevezetesen, hogy kell-e nekünk mielőbb euró: igenlő nézetemről sok alkalmam volt nyilvánosan szólni. Olyan fontosnak vélem az euróáttérés meghirdetett dátumának megőrzését, és különösen a szomszédos országokkal való lépéstartást, hogy a kormány költségvetési javaslatát megismerve magam is egy kisebb államháztartási hiányra épülő új büdzsé kidolgozására tettem javaslatot. Bod Péter [...]
Uniós történetünk, úgy látszik, a csalóka dátumok története. Ahogy a tagság időpontját, úgy az eurózónába lépés ritmusát is két dolog határozza meg: a gazdasági és a politikai racionalitás. Az unió felől nézve mindkét szempontból a mielőbbi „magyar”, „szlovák”, „lengyel” stb. euró lenne racionális; aligha véletlen, hogy a tíz új tagállam zónához csatlakozását a maastrichti szellemben [...]
Kik a leggazdagabb magyarok? Két lista is igyekszik megválaszolni ezt a kérdést. Valószínűleg sikerrel, legalábbis, ha a siker kritériumának azt tekintjük, hogy az ilyen kiadványokat jól el lehet adni. Erre mutat a gazdaglisták eddigi magyarországi története: az első a Magyar Hírlap kiadásában jelent meg, s tavaly, amikor a napilapot kiadója, a Ringier bezárta, a rangsor [...]
Jól jellemzi a magyar közállapotokat az eurózónához való csatlakozás körül zajló politikai vita. Félreértés ne essék, nem a politikai vita tényével van baj: demokráciában bármiről lehet vitatkozni, és a maastrichti kritériumok teljesítése a társadalom nagy része számára valóban húsbavágó ügy. Az ügy azért szimptomatikus, mert a kormányoldal és az ellenzék vitájában – az utóbbi években [...]
Pár hónappal ezelőtt bejárta a hír a világsajtót, hogy a görögök csak azért tudták bevezetni az eurót, mert csaltak: kozmetikázták a statisztikájukat, s a valóságosnál kisebb költségvetési hiányt jelentettek Brüsszelnek. Az EU vezetői szívták a fogukat, de pár nap után napirendre tértek az ügy fölött. Sok tanulmányt lehet olvasni az euróövezet gyengélkedésének okairól, de egyetlen [...]
Kell-e nekünk euró 2010-ben? Észre sem vesszük, de már a kérdés sem helyes. A diskurzus valójában már nem az euró bevezetésének céldátumáról szól, nem is arról, hogy egyáltalán kell-e nekünk euró, hanem arról, hogy rendet teszünk-e itt ebben az Augiász istállójában, vagy fetrengünk tovább a megszokott langymeleg közegben.Most eljutottunk egy olyan ponthoz, hogy már nem [...]
Sajátosan megosztott visszhangot váltott ki a kormányfőnek az euró-bevezetési időpont lebegtetéséről szóló megismételt bejelentése. Az egyik oldalon állnak a közgazdászok, a pénzpiaci elemzők – itthon és külföldön -, és általában a gazdasági élet képviselői. Ritkán nem tapasztalt egyöntetűséggel adtak hangot rosszallásuknak, ki-ki ízlése szerint: volt, aki kemény szavakkal, s volt, aki udvarias csomagolásban. De jómagam [...]
Izgalmas problémák sorát veti fel a Központi Statisztikai Hivatal 1999-as és 2003-as reprezentatív felmérése, valamint a 2001-es népszámlálása, továbbá a friss féléves adatsor az egyébként zömében csak az új építési számadatokkal leírt lakáspiac működését illetően. Már az új lakások vonatkozásában sem egyértelmű a helyzet, hiszen a visszafelé tekintő adat, azaz a használatba vételi engedélyek száma [...]
