Hetilap: Lapszámok

Az egészségügyi ellátás mérésére felállított statisztikai mutatók közül talán a leglátványosabb az egy kórházi ágyra jutó költség, amely egy átlagos nyugati kórházban 4000 dollár körül mozog. (Franciaországban eléri a tízezret, az intenzív osztályon pedig a huszonötezret is.) Nálunk azonban messze ezer dollár alatt marad. Az orvosiműszer-gyártók pedig úgy látják, miközben a hazai egészségügy komoly problémákkal [...]

Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a gyógyszerek többségét importálni kell. A társadalombiztosítás úgynevezett alaplistáján feltüntetett több mint 700 termék kevesebb mint felét gyártják Magyarországon. Ami persze nem is csoda, hiszen a mögöttünk álló években a magyar iparból szinte eltűnt az alapanyaggyártás. Importra kényszerülnek tehát a hazai gyártók is, ami eleve hátrányosabb helyzetbe hozza őket, legalábbis [...]

Egy év elején publikált felmérés szerint a magyarországi egészségügyi intézmények berendezéseinek többsége a nyolcvanas évekből származik, lecserélésük régen aktuális. A kórházak “felszereltségi szintje” csupán a megfelelő szint 70 százalékát éri el. Egy, még a közbeszerzési törvény megjelenése előtt készített szakértői vizsgálat szerint a magyar orvosi felszerelések funkcionálisan megfelelnek a nyugati felszereléseknek, a megbízhatóság szempontjából azonban [...]

A rendszerváltással küzdelmes időszak köszöntött be az élelmiszergazdaságban. Egy csapásra megszűntek a (konzervek számára is) szinte korlátlan kelet-európai felvevő piacok. Az exporttámogatások durva lefaragásával az ágazat korábban 2,2-2,5 milliárd dolláros exportárbevétele 1993-ban 400 ezer dollárral csökkent. A konzervipar azonban kis veszteségekkel megőrizte pozícióját. Sőt 1994-95-re az élelmiszeriparon belül a legtöbb devizát – mintegy 470 millió [...]

A magyar konzervipar vezető cégei már túljutottak a privatizáción. A Kecskeméti Konzervgyár Rt., a budapesti Globus, a Mosonmagyaróvári Konzervgyár 100 százalékban magántulajdonban van. Többségben – részben közvetetten – a Kereskedelmi és Hitelbank tulajdonába került a nagyatádi, a nyíregyházi, a hatvani és a szegedi konzervgyár. A Budapest Bank érdekeltsége a Szegedi Paprika, míg MBFB-érdekeltségű a békéscsabai [...]

Jól vette az első piacgazdasági akadályokat a hazai konzervipar. Exportját idejében át tudta csoportosítani a kényes nyugati régióba, és most úgy tűnik, jó érzékkel visszatalál a kelet-európai vevőkhöz is. Zömmel túljutott a privatizáción, újra növeli termelését. A közelgő EU-csatlakozás utáni versenyképességéhez azonban ennél is több kellene. Elegendő nyersanyag és pénz.

Kényszer-befektetésként jutott hozzá a Kereskedelmi és Hitelbank négy konzervgyárhoz: a nagyatádi, a szegedi Főnix, a nyíregyházi Eko és a hatvani Arany fácán konzervgyárhoz. Két feldolgozó: a nagyatádi és a Főnix a bank részvénytársaságához, a Limpexhez kerül, de a másik kettő vagyonát is a Limpex kezeli. A négyesfogat tekintélyes piaci részesedést mondhat magáénak: egyes becslések szerint [...]

Kevesebb volt a borsó, több lesz a kajszi az idén – véli Dávid István, a Konzervipari Közös Vállalat szakértője. A konzervipar évek óta átlagosan több mint háromszázezer tonna zöldséget és csaknem kétszázezer tonna gyümölcsöt vásárol fel. Ebből csaknem ugyanekkora terméktömeget állít elő. Összesen tizenöt nagy feldolgozó adatai alapján a szezonnyitó zöldborsó országos termése közel 30 [...]

SZÁZALÉK 2. táblázat: Év Nyers kereseti előny Megtisztított kereseti előny 1986. 35,2 27,9 1989. 32,6 28,8 1992. 19,7 21,5 1994. 20,1 22,6

A konzervipar – mint a piacgazdasági váltás egyik mintaágazata – a KGST megszűntével gyorsan, viszonylag kis áldozattal tudta átirányítani kivitelét Keletről Nyugatra. Átmeneti visszaesés után termelése ismét dinamikusan növekszik, miután a kereskedők újra felfedezték Kelet-Európát. A jellegzetes magyar bajok – a fogyasztás és a támogatás csökkenése, a tőkehiány – mellett azonban a megtépázott termeltetési kapcsolatok [...]

Magyarországon robbanásszerűen megnőttek a jövedelmi különbségek. Bizonyos gazdasági ágakban a keresetek az országos átlagot jócskán meghaladják. A képzetlen és betanított munkások nagy tömegben szorultak ki a munkaerőpiacról. Az ország elmaradottabb részeinek leszakadása egyre veszélyesebb. E tendenciák azonban nem a rendszerváltás idején kezdődtek. A gazdaságpolitika számára kulcsfontosságú a relatív kereseti különbségek alakulása. A főbb tendenciák ismerete [...]

(MILLIÁRD FORINTBAN) *becslés 1990. 1991. 1992. 1993. 1994. 1995. 1996.* 2 1,5 2 1,9 3,2 2,3 2,1

SZÁZALÉK Év 0-7. osztály Szakmunkás- képző Érettségi Egyetem, főiskola 1986. -9,8 9,6 11,8 34,4 1989. -6,3 9,9 14,3 42,6 1992. -10,9 10,8 20,0 50,1 1994. -6,7 9,6 18,8 45,8

Az állam kisebbségi tulajdoni érdekeltségeinek egyszerre, egy csomagban történő eladásával kívánja lényegében lezárni a privatizációt az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. Az akció indoklása ellentmondásos, előkészítése zavaros, kimutathatóan ellenkezik a privatizációs törvény céljaival. Lapunk megjelenésével egy időben napirenden van, vélhetőleg tárgyalja is az ÁPV Rt. igazgatósága az előterjesztést a még meglévő állami kisebbségi tulajdonrészek [...]

A Hungaroringen rendezett első futam előtt kevesen gondolták, hogy a fejlett világ legjövedelmezőbb autós parádéja, a Forma 1 veszteséges is lehet a rendezőknek. Pedig a mogyoródi pályát több mint tízéves története során végig állami segítséggel, igaz, reálértékben egyre szerényebb állami támogatással tartják fenn. A költségvetési kassza azonban – mintegy 800-900 millió forintos adóbevétellel – még [...]

Számos új beruházással gazdagodott a Hungaroring – tudtuk meg Petán Pétertől, a Hungaroring Sport Rt. sajtófőnökétől. A leglátványosabb, mintegy 34 millió forintos beruházás az új szolgáltatóház volt, amely szociális helyiségeket és éttermet rejt magában. Megépült a pálya külső, aszfaltozott (elkerülő) útgyűrűje, amely a parkolókat is összeköti. Ezzel állítólag Európa legjobban megközelíthető F1 pályájává vált a [...]

A tagságra való felkészülés az európai uniós kapcsolatok új szakaszát hozza el a vállalati szféra számára. Igencsak megnőtt az egyes vállalatok integrációérettsége közötti különbség. Egyértelmű a külföldi részvétellel működő vállalatok előnye, ugyanakkor a “lemaradók” egy része több állami segítségre vágyik. Ez magában rejti az integrációs folyamat fokozott állami-politikai befolyásolásának veszélyét. A magyar vállalati szféra az [...]

I. csoport: szerződés vagy ajánlati kötöttség dokumentáltan létezik II. csoport: határozat van az elkülönítésről III. csoport: szabad felhasználású tulajdonrészek III/a csoport: jogi, önkormányzati probléma, vételi ajánlat, nem helyezhető portfólióba. e Elővásárlási jog m Kft. üzletrész esetén mellékszolgáltatás k Kedvezményes dolgozói tulajdonszerzés céljából elkülönített rész ö Önkormányzattal szemben fennálló kötelezettség ö1 Alapítói jogon az 1992. évi [...]

Az EU szabványosítási eljárásában 1993 óta megszűnt a konszenzusos kényszer elve. A műszaki tartalmú jogszabályokat úgy fogadják el, hogy nem részletezik a követelményeket, csupán általános alapelveket határoznak meg. Ezek abban foglalhatók össze, hogy védik a polgárokat, vagyis elsősorban környezetvédelmi, egészségügyi és közbiztonsági normákat tartalmaznak. Ezeket a normákat az unió legfőbb döntéshozatali szerve, az Európai Tanács [...]

Suchman Tamás tárca nélküli miniszter vélhetően arra készül, hogy november táján a televízió-kamerák előtt ország-világ tudtára adja: sikerrel oldott meg egy újabb, bonyolult privatizációs feladatot: egy üzletkötéssel eladta az állam kisebbségi tulajdonrészeit.

Az idén, a közbeszerzési törvénynek megfelelően, már a kincstár felügyelete alatt versenyeztették a Magyar Nagydíj “beszállítóit”. Minden 5 milliónál nagyobb beruházási, szolgáltatási munkára pályáztak a jelentkezők. A jegyértékesítési jogokat változatlanul az Ostermann F 1 Kft. mint fővállalkozó szerezte meg.

Az ISO 9000 gyűjtőnéven ismert minőségbiztosítási rendszert Európában mintegy 100 ezer (!) cégnél vezették be. 1996 júniusában a Magyar Minőség Társaság (MMT) több mint 400 ilyen céget regisztrált hazánkban. A társaság elnöke, Pázmándi Gyula szerint a kis- és közepes vállalatok számára valóban drága az ISO bevezetése. A 4-5 millió forint közötti ár abból adódik, hogy [...]

Kizárólag a vállalatok megerősödésén múlik, hogyan válik piacivá a visegrádi-országok gazdasága – állítják a müncheni Ifo Gazdaságkutató Intézet gondozásában nemrégiben megjelent kötet szerzői. Az esettanulmányok rávilágítanak az olykor igen hangosan csikorgó állami gépezetek hibáira is. A tanulmánykötet szerzői – a magyar Habuda Judit (Világgazdasági Kutató Intézet), valamint a német Marga Jennewein és Karl Heinrich Oppenländer [...]

A rendszer átalakításával egyelőre megállt a magyar szabványosítás, mert pénz híján a vállalatok a most már rájuk háruló költségeket nem tudják fedezni. Azonban nemcsak pénz, hanem a magyar gazdaság szereplőinek szándéka is hiányzik a nyugat-európai szabványosítási módszerek átvételéhez. A gazdaság piacosodásával előbb-utóbb a magyar szabványrendszert is hozzá kell igazítani az új gazdasági körülményekhez. Ennek adott [...]