Az állam kisebbségi tulajdoni érdekeltségeinek egyszerre, egy csomagban történő eladásával kívánja lényegében lezárni a privatizációt az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. Az akció indoklása ellentmondásos, előkészítése zavaros, kimutathatóan ellenkezik a privatizációs törvény céljaival.
Lapunk megjelenésével egy időben napirenden van, vélhetőleg tárgyalja is az ÁPV Rt. igazgatósága az előterjesztést a még meglévő állami kisebbségi tulajdonrészek egységes portfólióba történő összevonásáról. A privatizációs törvény általános felhatalmazása alapján összesítették az ÁPV Rt.-nek a különböző gazdasági társaságokban birtokolt, s 50 százalékot el nem érő tulajdoni érdekeltségeit. A nyilvántartás szerint 283 cégben kisebbségi tulajdonos az állami vagyonkezelő, s e körből 147 cég esetében ítélik eladhatónak az állami részesedést. Az így elkülönített tulajdonrészek összesítve 16,12 milliárd forintnyi jegyzett tőkét testesítenek meg. Az ÁPV Rt. terve az, hogy privatizációs portfólióba helyezi a 147 cégben birtokolt részesedéseket, s a portfóliót egyben eladja.
A koncepció jogilag megalapozott annyiban, amennyiben az állami vagyon kezeléséről és értékesítéséről szóló (privatizációs) törvény csakugyan tartalmaz egy fordulatot, amelyből levezethető a privatizációs portfólió alakítása. A törvény indoklásában azonban világosan szerepel a törvényhozó szándéka: a kisebbségi portfóliócsomagok útján kielégíthető a kisbefektetők érdeklődése. Nehezen hihető, hogy a törvényhozók azért alkalmaztak többes számot a szövegben, hogy a végén az ÁPV Rt. egyetlen huszárvágással adjon túl összes kisebbségi részesedésén. Az is világos, hogy az indoklás szövegét megalkotó országgyűlési többség a kisebbségi portfóliókkal a kisbefektetők kedvében kívánt járni. Nos, ebben a tekintetben az ÁPV Rt. vezérkara arra készül, hogy félresöpörje az Országgyűlés állásfoglalását.
A szerkesztőség birtokában lévő dokumentum szerint az egységes portfóliót zártkörű pályázattal írják ki, melyre a Dunaholdingot, a Kereskedelemi és Hitelbankot, a Kvantum Bankot és a Postabankot kívánják meghívni. Ez a négy cég testesítené meg a “kisbefektetők érdeklődését”…
A négy említett cég páratlan lehetőséghez juthat. A 147 cég jegyzett tőkéjéből 16,12 milliárd forintot képviselő kisebbségi portfólióhoz a pályázati terv szerint 15 százalék készpénz és 85 százalék kárpótlási jegy megoszlású vételárral is hozzá lehetne jutni. Non plus ultra: a pályázat nem tartalmazna limitárat!
Az ÁPV Rt. irányítóit elsöprő lendület jellemzi két irányban. Egyfelől az akció indoklásában kiemelik: az egységes portfólió eladásával rendkívül gyorsan teljesíteni lehetne az általános, a kormányprogramban is szereplő politikai célt: a magánosítás lezárását. Másfelől a döntéshozók minden apróbb és nagyobb akadályt el kívánnak takarítani a négy szerencsés meghívott útjából. Az ÁPV Rt.-n belül a portfólió összeállításakor meglepő okfejtésekkel támasztották alá a cégek listáját. (Ez a megállapítás nem vonatkozik az érvényes szerződéssel vagy az ÁPV Rt. által elfogadott vételi ajánlattal “lefoglalt tulajdonrészekre”, ezeket az előkészítés során világosan elkülönítették.) Vannak olyan vagyonelemek, amelyek felhasználásáról már döntött az ÁPV Rt. igazgatósága, a döntéseket azonban még nem hajtották végre. Itt szerepelnek például az adott cégek alkalmazottai számára elkülönített tulajdonrészek. A határozat tervezete szerint ezeket az elemeket gyorsan el kellene adni az alkalmazottaknak, s csak az ezen felüli részek kerülnének az egységes portfólióba.
A további kategóriákban – kárpótlás, tb-vagyonátadás, önkormányzati követelések – olyan álláspont látszik kialakulni, amely közelíti, ha ugyan át nem lépi a cinizmus határát. Az ÁPV Rt. igazgatósága ugyanis arra készül, hogy visszavonja azt a tavalyi döntését, amelyben kijelölte a kárpótlási jegyekért cserébe felajánlható tulajdonrészeket. A döntést akkoriban nyilvánosságra hozták, most titkosítás mellett visszavonnák. A döntés tartalma lehet indokolt, a módszer magyarázhatatlan. Szintén visszavonnák azokat a döntéseket, amelyekkel a társadalombiztosítási önkormányzatok számára különítettek el tulajdonrészeket. Ez a döntés is indokolható abban az esetben, ha a kormány időközben megváltoztatta volna az álláspontját, s nem támogatná a tb-önkormányzatok vagyonhoz juttatását. Ezt a feltevést azonban cáfolja, hogy épp a múlt héten hozták nyilvánosságra: újabb 40 milliárd forint névértékű portfóliót ad át az ÁPV Rt. a tb-önkormányzatok számára. Ennek ismeretében külön magyarázatra szorul az ÁPV Rt. tervezett döntése. Sok önkormányzat perli az ÁPV Rt.-t kisebbségi tulajdonrészek megszerzéséért. A privatizátorok legyintenek: nyugodtan eladhatók a per alatt álló érdekeltségek, s ha majd az évek folyamán a bíróságok mégis megítélnek valamit az önkormányzatoknak, akkor azt “más forrásból biztosítja” az ÁPV Rt. Az önkormányzatok perbeli igényei összességükben jó néhány milliárd forintosak.
Az ÁPV Rt. igazgatósága a jelek szerint abban a reményben van, hogy az egységes portfólió zártkörű pályáztatásával fejleszti a hazai tőkepiacot, az állami tulajdon mielőbbi magántulajdonba adását szolgálja, megfelelő vagyont juttat kárpótlási jegyek ellenében, s mint gazdasági társaság jelentős bevételhez jut. Ezek a szempontok kiemelten szerepelnek a döntési javaslat általános indoklásában. Valójában négy cég – többségükben állami ellenőrzés alatt állók vagy állami érdekeltséggel működők – menedzsmentje kap opciót arra, hogy besöpörje a kisebbségi részesedések közül azokat, ahol már egyébként is befolyása van (erre kirívó példa a K&H esélye az élelmiszeripar feletti döntő befolyásának véglegesítésére), vagy, hogy saját maga szervezze meg azokat a részvényforgalmazási akciókat, amelyeket az ÁPV Rt. is megtehetne. Lapzártakor úgy tudni: döntés augusztus 1-jén.
