MEGENGEDETTEK TILTOTTAK Érvényességi kör Igénybe vehetők mindenféle megkötés nélkül: az adószint és az amortizációs kulcsok csökkentése, valamint általános gazdaságpolitikai célt szolgáló rendelkezések (K+F, környezetvédelem, képzés, foglalkoztatás költségeinek csökkentése) Vállalattípus (szervezeti forma vagy tulajdonosi szerkezet szerint), vagy valamely termék kedvezményezése (ide tartozik a belföldi termékek exporttámogatása, vagy bizonyos ágazatok adókedvezmény-nyújtása is) Adószint Az adószintek különbözősége megengedett [...]
Hetilap: Lapszámok
A jogszabályok jó része tiltja, a végrehajtás mégis tűri az állami támogatásokat az unióban.
Minden bizonnyal kimeríthetetlen téma az árképzés, amelyet Bauer András igen színvonalasan tárgyalt (Figyelő, 2000/6. szám). Többféle módszer közül is választhatnak a vállalatok. Az ár meghatározásának egyik lépése éppen az árképzés megfelelő módszerének megválasztása. A teljesség igénye nélkül megemlítenék néhányat: ajánlati árképzés, árkövetés, árarányosítás, a vállalati ár alsó határának megállapítása, vagy a piaci árból kiinduló kalkuláció. [...]
A megtelepedett külföldi cégekhez fűződő beszállítói kapcsolatok erősítése turizmus fejlesztése A koncentráltság fokozása: a forrásokat néhány jól megfogalmazott program megvalósítására költik A hatékonyság növelése A partnerség elősegítése: bevonják a régiók képviselőit a pályázatok elbírálásába A döntéshozatal gyorsítása Az adminisztráció csökkentése Forrás: Gazdasági Minisztérium
A közelgő uniós tagság a támogatások szempontjából is nagy kihívások elé állítja a teljes közigazgatást, de magukat a vállalatokat is. Ez tekinthető a versenypolitika legproblémásabb területének: a verseny alapú támogatáskontrollnak semmilyen előzménye nem volt Magyarországon, a társult tagság időszakában sem sikerült ez idáig kiépíteni egy olyan rendszert, ami jól tudta volna szimulálni a belépés utáni [...]
Ausztria nem igazán figyel oda Brüsszel intelmeire, hogy tudniillik ritkábban és kevésbé mélyen nyúljon a zsebébe: milliárdos tőkeinjekciókkal, avagy adóengedményekkel olyan konszerneket bírtak rá ausztriai telephely létesítésére, mint a Siemens, a BMW vagy a DaimlerChrysler. Más kategória az osztrák alapítókkal induló vállalkozások szubvencionálása. Itt az a döntő, hogy Ausztria végre előbbre léphet az európai rangsorban: [...]
TÉNYEK. Az Európai Bizottság 1999. augusztusi határozatában engedélyezte a spanyol kormánynak, hogy 102 millió euró összegű tőkeemelést hajtson végre az Iberia légitársaságban. HÁTTÉR. A bizottság 1996-ban úgy határozott, hogy a “piacgazdasági befektető” elve alapján a spanyol kormány 523 millió eurónak megfelelő támogatást nyújthat az Iberiának, hogy a légitársaság megkezdhesse az átalakulást. Madrid már akkor jelezte: [...]
Az uniós csatlakozás ellenére sem tervez változást a jelenlegi társasági adókedvezményekben a magyar pénzügyi kormányzat. A kis- és középvállalkozások, valamint a környezetvédelembe fektető cégek 2002-től új kedvezményekben részesülhetnek.
MELLETTE SZÓLÓ ÉRVEK Negatív externáliák mérséklése – például kevésbé környezetszennyező termék támogatása Pozitív externáliák támogatása – például munkaerőképzés, K+F segítése Megkönnyíti az áru- és a munkaerő-piaci belépést Hosszú távon megtérülő beruházásokat a cégek maguktól nem vállalnának Gyorsíthatják a gazdasági szerkezetváltást, mérsékelhetik a krónikus alulfoglalkoztatottságot Ha a világon mindenki ad szubvenciót, akkor mi miért ne adjunk? [...]
TÍPUSOK Szubvenció Adómentesség Adókedvezmény Halasztott tb-befizetés Ingatlanajándékozás Állami garancia Olcsó hitel Nem-piaci logikájú tőkeemelés Tartozáselengedés A TILTÁS ISMÉRVEI A támogatás tagállami forrásból származik A kedvezményezettek meghatározott vállalatok vagy iparágak, vagyis szelektív támogatásokról van szó Torzul a verseny A támogatások befolyásolják a tagállamok közötti kereskedelmet
A személyes eladás általában párhuzamosan van jelen más értékesítési megoldásokkal. Van aki ténylegesen elad, más csak goodwillt épít.
Lapjukban megemlékeztek a Neptun rendszer magyarországi bevezetéséről (Figyelő, 2000/6. szám). A megfogalmazás érzésem szerint azt sugallja (bár ezt közvetlenül így nem írták), hogy a Neptun rendszer nálunk egy merőben új dolog, s bevezetésére a közgazdasági egyetemen elsőként (?) került sor. Hadd pontosítsam az információt egy pár sor erejéig. A Neptun rendszert Magyarországon elsőként a Budapesti [...]
A Harc a piaci procentekért (Figyelő, 2000/9. szám) című, társaságunkat is érintő cikkel kapcsolatban az alábbiak közlését tartjuk szükségesnek: Az IE-New York Broker Rt. többségi tulajdonosa, az Inter-Európa Bank Rt. valóban tárgyalásokat folytat a Procent Rt. tulajdonosaival a még független brókercég megvétele ügyében. Az IE-New York Broker Rt. semmiképpen nem tekinthető “gyenge” brókercégnek: a múlt [...]
A magyarországi bankok toplistáját bemutató, teljességre törekvő írásukból (Figyelő, 2000/8. szám) hitelintézetünk kimaradt. A német HypoVereinsbank AG 100 százalékos tulajdonában álló HBV Jelzálogbank Rt. működését tavaly augusztusban kezdte meg. Az első magyarországi privát jelzáloghitel-intézet 3 milliárd 977 millió forintos saját tőke – ebből 3 milliárd a jegyzett tőke – és 4 milliárd 89 millió forintos [...]
Szembeforgalom című cikkük (Figyelő, 2000/8. szám) véleményem szerint nagyon jól megvilágította a magyar közlekedési Ispa-pályázatok hátterét. Az írás olvasása közben – tiszteletben tartva az illetékes szervek álláspontját – újból felvetődött bennem, hogy egy uniós segélyprogramból vajon miért nem olyan projektre kérünk támogatást, amely az EU prioritásainak is megfelel? HORVÁTH BEATRIX Budapest
Internettel az ár ellen című cikkünkben (Figyelő, 2000/7. szám) azt állítottuk, hogy az Intercall és a NetPhone internetes telefonszolgáltatóknak nincs meg a szükséges engedélye az IP alapú távbeszélő szolgáltatásra. A cégek ezzel szemben rendelkeznek a Hírközlési Főfelügyelet országos engedélyével. A hibáért az érintettek és olvasóink elnézését kérjük. A szerk.
Biobiztonság címmel közöltünk cikket a génkezelt élelmiszerekkel kapcsolatos vitákról (Figyelő, 2000/6. szám). Az írásban megnevezett egyik cég, a Kellogg a témában január végén megjelentetett – az egyik nagy nemzetközi zöld mozgalom, a Friends of the Earth (A Föld Barátai) számára címzett – közleményének ismertetésére kérte szerkesztőségünket. “A Kellogg tiszteletben tartja a fogyasztói értékítéleteket, s ezért [...]
Az ISO 9000-es szabvánnyal kapcsolatban megjelent cikkükben (Mértékszabóság, Figyelő, 2000/5. szám) szó esett a szabvány cégre szabása közben elkövetett egyik lehetséges hibáról, a túlbonyolításról. A felkészítők számára valóban nagy kísértés a bürokrácia kiszélesítése, s legyenek külső megbízottak vagy belső munkatársak, gyakran figyelmen kívül hagyják, hogy a szervezetben már lehet szabványelvárásoknak megfelelő bizonylat vagy feljegyzés, annak [...]
A XXI. századdal foglalkozó cikkükben (Az Antarktisz alatt rejlik az élet titka?, Figyelő, 1999/51-52. szám), említést tesznek az Antarktisz mélyén felfedezett Vosztok-tóról, aminek minden felszíni hatásától eddig megóvott vize választ adhat Földünk őstörténete kutatóinak számos kérdésére. Arról azonban nem esett szó, hogy a Föld felmelegedése milyen mértékben hat arra az irtózatos mennyiségű vízre, ami jég [...]
Rendszeres újságvásárlóként és a hírlapterjesztéshez családi okokból is kötődőként érdeklődéssel olvastam a Rikkancsok alkonya című írásukat (Figyelő, 2000/5. szám), amely a hírlapterjesztésben kialakult helyzetet az élelmiszer-kereskedelemhez hasonlítja. Ez csak abban az értelemben igaz, hogy a kicsik itt is, ott is tönkremennek. Az azonban igen lényeges különbség, hogy míg a szuper- és hipermarketek különböző tulajdonosi körhöz [...]
Az árképzésben szerepet kap a költség, a fogyasztó és a versenytárs is. A vállalatok igyekeznek azt a legmagasabb árat kérni, amelyet a fogyasztó egy termékért még hajlandó megfizetni.
Örömmel láttam, hogy nemrégiben címlapon foglalkoztak a magyarországi MBA-képzéssel (Üzleti iskolák – minősítés nélkül, Figyelő, 2000/3. szám). Cikkük jól rámutatott, milyen nehéz megítélni a különböző intézmények MBA-diplomáinak értékét, azokat egymással összehasonlítani. Nem kétséges azonban, hogy egy, a magyarországi MBA-programok között felállítandó esetleges objektív rangsor nagyban megkönnyítené mind az iskolák között választani kívánó diákok, mind az [...]
A lovas turizmus lehetőségeiről, annak sajnálatos kihasználatlanságáról olvashattunk lapjukban (Rövid gyeplőn, Figyelő, 2000/3. szám). Valóban, egyetlen szolgáltatás kínálata manapság kevés az üdvösséghez. A több lábon állás, a többféle program ajánlása, divatos szóval a komplex műsorok nagyobb vonzerőt képviselnek. Szó esett az írásban a lovas íjászatról, ami szintén változatosabbá tenné a programot, de ezenkívül is van, [...]
A szolgáltatásokat nehezebb menedzselni, mint a termékeket, mert nem kézzelfoghatóak, s a vevők is alakítják azokat.
