A közelgő uniós tagság a támogatások szempontjából is nagy kihívások elé állítja a teljes közigazgatást, de magukat a vállalatokat is. Ez tekinthető a versenypolitika legproblémásabb területének: a verseny alapú támogatáskontrollnak semmilyen előzménye nem volt Magyarországon, a társult tagság időszakában sem sikerült ez idáig kiépíteni egy olyan rendszert, ami jól tudta volna szimulálni a belépés utáni [...]
Hetilap: Lapszámok
Ausztria nem igazán figyel oda Brüsszel intelmeire, hogy tudniillik ritkábban és kevésbé mélyen nyúljon a zsebébe: milliárdos tőkeinjekciókkal, avagy adóengedményekkel olyan konszerneket bírtak rá ausztriai telephely létesítésére, mint a Siemens, a BMW vagy a DaimlerChrysler. Más kategória az osztrák alapítókkal induló vállalkozások szubvencionálása. Itt az a döntő, hogy Ausztria végre előbbre léphet az európai rangsorban: [...]
TÉNYEK. Az Európai Bizottság 1999. augusztusi határozatában engedélyezte a spanyol kormánynak, hogy 102 millió euró összegű tőkeemelést hajtson végre az Iberia légitársaságban. HÁTTÉR. A bizottság 1996-ban úgy határozott, hogy a “piacgazdasági befektető” elve alapján a spanyol kormány 523 millió eurónak megfelelő támogatást nyújthat az Iberiának, hogy a légitársaság megkezdhesse az átalakulást. Madrid már akkor jelezte: [...]
Az uniós csatlakozás ellenére sem tervez változást a jelenlegi társasági adókedvezményekben a magyar pénzügyi kormányzat. A kis- és középvállalkozások, valamint a környezetvédelembe fektető cégek 2002-től új kedvezményekben részesülhetnek.
MELLETTE SZÓLÓ ÉRVEK Negatív externáliák mérséklése – például kevésbé környezetszennyező termék támogatása Pozitív externáliák támogatása – például munkaerőképzés, K+F segítése Megkönnyíti az áru- és a munkaerő-piaci belépést Hosszú távon megtérülő beruházásokat a cégek maguktól nem vállalnának Gyorsíthatják a gazdasági szerkezetváltást, mérsékelhetik a krónikus alulfoglalkoztatottságot Ha a világon mindenki ad szubvenciót, akkor mi miért ne adjunk? [...]
TÍPUSOK Szubvenció Adómentesség Adókedvezmény Halasztott tb-befizetés Ingatlanajándékozás Állami garancia Olcsó hitel Nem-piaci logikájú tőkeemelés Tartozáselengedés A TILTÁS ISMÉRVEI A támogatás tagállami forrásból származik A kedvezményezettek meghatározott vállalatok vagy iparágak, vagyis szelektív támogatásokról van szó Torzul a verseny A támogatások befolyásolják a tagállamok közötti kereskedelmet
Kevés közgazdász tekinti hatékony eszközinek az állami szubvenciót, a módszert mégis szinte minden állam alkalmazza. Az uniós tagállamok indokoltnak tartják, hogy a magas kutatás- és tőkeigényű iparágak fejlesztését támogassák. A több tagország repülőipari vállalkozásait összefogó Airbus Industrie például létrejötte után egy évtizedig kapott jelentős támogatást annak ellenére, hogy fő versenytársa, az amerikai Boeing hevesen tiltakozott [...]
TÉNYEK. Tavaly decemberben az elsőfokú bíróság helyben hagyta a bizottság korábbi döntését, amely megtiltotta, hogy az egyik német tartomány, Szászország – a korábbi támogatások után – további 241 millió márkával szubvencionálja a Volkswagent. A VW és a szász tartomány megtámadhatják az ítéletet az Európai Bíróságon. Közben Brüsszel egy újabb 100 millió eurós támogatás jogosságát is [...]
Az állami támogatások ellenőrzése – jóllehet a jogi tilalmak már az ötvenes évek közepétől éltek – nem volt mindig kiemelten kezelt téma. Egészen 1969-ig kellett várni az első közös rendeletekre a közlekedés terén, a hetvenes évek első felében pedig a regionális és textilipari támogatások problémája került előtérbe. A nyolcvanas években a reagani és thatcheri kormányzatok [...]
MEGENGEDETTEK TILTOTTAK Érvényességi kör Igénybe vehetők mindenféle megkötés nélkül: az adószint és az amortizációs kulcsok csökkentése, valamint általános gazdaságpolitikai célt szolgáló rendelkezések (K+F, környezetvédelem, képzés, foglalkoztatás költségeinek csökkentése) Vállalattípus (szervezeti forma vagy tulajdonosi szerkezet szerint), vagy valamely termék kedvezményezése (ide tartozik a belföldi termékek exporttámogatása, vagy bizonyos ágazatok adókedvezmény-nyújtása is) Adószint Az adószintek különbözősége megengedett [...]
A személyes eladás általában párhuzamosan van jelen más értékesítési megoldásokkal. Van aki ténylegesen elad, más csak goodwillt épít.
Lapjukban megemlékeztek a Neptun rendszer magyarországi bevezetéséről (Figyelő, 2000/6. szám). A megfogalmazás érzésem szerint azt sugallja (bár ezt közvetlenül így nem írták), hogy a Neptun rendszer nálunk egy merőben új dolog, s bevezetésére a közgazdasági egyetemen elsőként (?) került sor. Hadd pontosítsam az információt egy pár sor erejéig. A Neptun rendszert Magyarországon elsőként a Budapesti [...]
A Harc a piaci procentekért (Figyelő, 2000/9. szám) című, társaságunkat is érintő cikkel kapcsolatban az alábbiak közlését tartjuk szükségesnek: Az IE-New York Broker Rt. többségi tulajdonosa, az Inter-Európa Bank Rt. valóban tárgyalásokat folytat a Procent Rt. tulajdonosaival a még független brókercég megvétele ügyében. Az IE-New York Broker Rt. semmiképpen nem tekinthető “gyenge” brókercégnek: a múlt [...]
A magyarországi bankok toplistáját bemutató, teljességre törekvő írásukból (Figyelő, 2000/8. szám) hitelintézetünk kimaradt. A német HypoVereinsbank AG 100 százalékos tulajdonában álló HBV Jelzálogbank Rt. működését tavaly augusztusban kezdte meg. Az első magyarországi privát jelzáloghitel-intézet 3 milliárd 977 millió forintos saját tőke – ebből 3 milliárd a jegyzett tőke – és 4 milliárd 89 millió forintos [...]
Szembeforgalom című cikkük (Figyelő, 2000/8. szám) véleményem szerint nagyon jól megvilágította a magyar közlekedési Ispa-pályázatok hátterét. Az írás olvasása közben – tiszteletben tartva az illetékes szervek álláspontját – újból felvetődött bennem, hogy egy uniós segélyprogramból vajon miért nem olyan projektre kérünk támogatást, amely az EU prioritásainak is megfelel? HORVÁTH BEATRIX Budapest
Biobiztonság címmel közöltünk cikket a génkezelt élelmiszerekkel kapcsolatos vitákról (Figyelő, 2000/6. szám). Az írásban megnevezett egyik cég, a Kellogg a témában január végén megjelentetett – az egyik nagy nemzetközi zöld mozgalom, a Friends of the Earth (A Föld Barátai) számára címzett – közleményének ismertetésére kérte szerkesztőségünket. “A Kellogg tiszteletben tartja a fogyasztói értékítéleteket, s ezért [...]
Az ISO 9000-es szabvánnyal kapcsolatban megjelent cikkükben (Mértékszabóság, Figyelő, 2000/5. szám) szó esett a szabvány cégre szabása közben elkövetett egyik lehetséges hibáról, a túlbonyolításról. A felkészítők számára valóban nagy kísértés a bürokrácia kiszélesítése, s legyenek külső megbízottak vagy belső munkatársak, gyakran figyelmen kívül hagyják, hogy a szervezetben már lehet szabványelvárásoknak megfelelő bizonylat vagy feljegyzés, annak [...]
Internettel az ár ellen című cikkünkben (Figyelő, 2000/7. szám) azt állítottuk, hogy az Intercall és a NetPhone internetes telefonszolgáltatóknak nincs meg a szükséges engedélye az IP alapú távbeszélő szolgáltatásra. A cégek ezzel szemben rendelkeznek a Hírközlési Főfelügyelet országos engedélyével. A hibáért az érintettek és olvasóink elnézését kérjük. A szerk.
A XXI. századdal foglalkozó cikkükben (Az Antarktisz alatt rejlik az élet titka?, Figyelő, 1999/51-52. szám), említést tesznek az Antarktisz mélyén felfedezett Vosztok-tóról, aminek minden felszíni hatásától eddig megóvott vize választ adhat Földünk őstörténete kutatóinak számos kérdésére. Arról azonban nem esett szó, hogy a Föld felmelegedése milyen mértékben hat arra az irtózatos mennyiségű vízre, ami jég [...]
Rendszeres újságvásárlóként és a hírlapterjesztéshez családi okokból is kötődőként érdeklődéssel olvastam a Rikkancsok alkonya című írásukat (Figyelő, 2000/5. szám), amely a hírlapterjesztésben kialakult helyzetet az élelmiszer-kereskedelemhez hasonlítja. Ez csak abban az értelemben igaz, hogy a kicsik itt is, ott is tönkremennek. Az azonban igen lényeges különbség, hogy míg a szuper- és hipermarketek különböző tulajdonosi körhöz [...]
Az árképzésben szerepet kap a költség, a fogyasztó és a versenytárs is. A vállalatok igyekeznek azt a legmagasabb árat kérni, amelyet a fogyasztó egy termékért még hajlandó megfizetni.
Örömmel láttam, hogy nemrégiben címlapon foglalkoztak a magyarországi MBA-képzéssel (Üzleti iskolák – minősítés nélkül, Figyelő, 2000/3. szám). Cikkük jól rámutatott, milyen nehéz megítélni a különböző intézmények MBA-diplomáinak értékét, azokat egymással összehasonlítani. Nem kétséges azonban, hogy egy, a magyarországi MBA-programok között felállítandó esetleges objektív rangsor nagyban megkönnyítené mind az iskolák között választani kívánó diákok, mind az [...]
A lovas turizmus lehetőségeiről, annak sajnálatos kihasználatlanságáról olvashattunk lapjukban (Rövid gyeplőn, Figyelő, 2000/3. szám). Valóban, egyetlen szolgáltatás kínálata manapság kevés az üdvösséghez. A több lábon állás, a többféle program ajánlása, divatos szóval a komplex műsorok nagyobb vonzerőt képviselnek. Szó esett az írásban a lovas íjászatról, ami szintén változatosabbá tenné a programot, de ezenkívül is van, [...]
A szolgáltatásokat nehezebb menedzselni, mint a termékeket, mert nem kézzelfoghatóak, s a vevők is alakítják azokat.
