Legalábbis ezen a véleményen van a lett központi bank elnöke. A lengyel külügyminiszter meg egészen másképp látja a helyzetet.
görög népszavazás
Dijsselbloem és Cakalotosz még a pénzügyminiszterek találkozója előtt beszél egymással. Szerdáig zárva maradhatnak a bankok.
Görögországot és Cipraszt nem lehet megjutalmazni a népszavazási színjáték miatt. Ha újabb pénzt kapnak, akkor Európa örökre zsarolhatóvá válik.
Az Eurócsoport új javaslatokat vár Görögországtól.
Július 20-ig, a következő esedékes törlesztésig kellene megegyezni.
A nemzetközi főtárgyaló mellett a jelenlegi gazdasági miniszter is esélyes lehet.
Hogy mi lesz a végkimenetel, az még kérdéses, mert nem tudni, a héják kerekednek-e felül, vagy sem. De erős jelzés, hogy Görögország mindenképpen tárgyalni akar.
Sorszámért tülekednek, lökdösődnek, mindenki hazavinné a pénzét. Pedig a népszavazáson a nyugdíjasok nagy része nemet mondott a megszorításokra.
A francia pénzügyminiszter fölszólította a görög kormányt, hogy terjessze elő javaslatait, amelyek alapján megállapodna a hitelezőkkel, mondván, a párbeszéd lehetősége továbbra is fennáll.
Ennyire lenne szükségük, hogy működésben tudják tartani a bankrendszerüket.
Ahogy sejteni lehett, a görög "nem" betett az árfolyamoknak: meredek a csökkenés a részvénypiacokon Európában és Ázsiában is.
Váratlanul bejelentette lemondását Jánisz Varufakisz görög pénzügyminiszter annak ellenére, hogy a kormány győzelmét hozta a népszavazás.
Fokasz Nikosz szociológus szerint szerda óta radikális közhangulat-változás érzékelhető Görögországban. Úgy véli, az igenek győzhetnek a népszavazáson.
Az Európai Bizottság szerint a vasárnapi görögországi referendumon szereplő kérdés nem tényszerű és jogilag sem korrekt. Mégis fontosnak tartják, mi lesz a szavazás vége.
