A forradalmi kísérlet fontos előrelépés lehet az örökletes betegségek gyógyításában.
genetika
A szakértők a kánaániták és a mai libanoniak genetikáját elemezték.
Korábban úgy vélték, hogy az élőlények a háziasítás során tettek szert barátságos természetükre.
Lerántjuk a leplet arról, hogy a macskák szőrének színezetét milyen módon határozza meg genetikájuk.
2017. 06. 12. 17:06
Bár a most azonosított mutációk nem veszélyesek, további vizsgálatokra lesz szükség a mellékhatások alaposabb feltérképezéséhez.
Bár nem jelentenek veszélyt az űrhajósokra, azért jó lenne kideríteni, hogy pontosan milyen mikroorganizmusokkal van dolguk.
Az elemzés során több új tényezőt is azonosítottak, igaz, így is sok vár még felfedezésre.
Korábban egyetlen kutatás sem mutatta ki az öröklődést ennyi nemzedéken át.
A szakértők bíznak benne, hogy a génszerkesztéssel egy nap a maláriához hasonló betegségeket is kordában tarthatják majd.
Ez azt is jelenti, hogy a lábasfejűek körében kevésbé érvényesül az evolúció.
A kutatók nagyjából 10 000-szer próbálkoztak, mire sikerült módosítaniuk a rovarok genetikáját.
Ősi rokonaink génjei a magasságra, illetve bizonyos betegségekkel szembeni ellenállásra is hatással vannak.
Egy új kutatás szerint a genetika meghatározhatja, hogy az ember mennyire érez szorongást a matematikai és a térbeli problémáktól.
A szakértők a magasságot befolyásoló genetikai tényezőket vizsgálták, igaz, a kutatás hosszú távú célja egészen más volt.
Mindenkit arra kér a 25 éves nő, hogy élje a lehető legteljesebb életet.
2017. 01. 19. 14:29
A szakértők szerint a nagymacska egy igen közeli rokona lehet a kulcs.
Oké, ez hülye cím lett, valójában mindannyian mutánsok sorától származunk, erről szól az evolúció, de nem tudtuk jobban tömöríteni a dolgot. Kifejtjük.
2016. 12. 20. 12:01
Egy új kutatás szerint az atlanti killi genetikai sokszínűségének köszönhetően néhány évtized alatt elképesztő fejlődésen ment át. A mai generáció halai sokkal jobban ellenállnak az ipari szennyezéseknek.
A régebbi tragédiák a természetes szelekció részei voltak, az orvostudomány fejlődésével azonban felborult az egyensúly.
2016. 12. 07. 13:13
A tudomány szerint a só iránti rajongást egy gén variánsa hozza létre. Ugyanezen gén más változata viszont a keserű íz szeretetét alakítja ki.
A genetikai vizsgálat szerint ártatlan az a férfi, akit évtizedeken át a járvány elterjesztésével vádoltak.
A szakértők szerint egyes melanéziai csoportoknál nem csak a neandervölgyi és a gyenyiszovai génállományát lehet felfedezni.
A kórokozó szerencsére nem jelent veszélyt az emberre, génlopó képessége ugyanakkor figyelemreméltó.
Miért ragaszkodik ennyire a kutya az emberhez? Egy új kutatás erre kereste a választ, mégpedig a gének szintjén.
