A térbeli készségek – mint amilyen a térlátás is – fontos szerepet játszanak a mindennapokban. Ezek nélkül lehetetlen a tájékozódás, a bútorok és egyéb tárgyak összeszerelése, illetve a STEM (tudományos, technológiai, mérnöki és matematikai) munkafeladatok ellátása.
Az emberek más-más szinten birtokolják ezeket a képességeket, a szakértők pedig úgy gondolják, ez részben a szorongással van összefüggésben. Hasonló módon a matematikától való félelem leronthatja a diákok iskolai eredményeit, ez pedig megnehezíti, hogy a gyerekek felnőttként a mindennapjaik során is használják a korábban tanultakat.
A szorongás mögött meghúzódó genetikai és környezeti tényezők elemzése elengedhetetlenek annak megértésében, hogy egyesek miért aggódnak többet, mint mások. Ha ezek a faktorok eltérő típusú szorongásokra – például térbelire, vagy matematikaira – vannak hatással, az azt jelenti, hogy különböző módon érdemes kezelni őket.
A King’s College London legújabb kutatásában több mint 1 400, 19-21 éves ikerpár vett részt.
Összességében elmondható, hogy mindegyik típusra nagy hatással van a genetika, az emberek közti eltérések egyharmadát lehet valamilyen DNS-beli különbséggel magyarázni.
A térbeli szorongásnál a többi eltérést környezeti tényezők okozták, ezt úgy sikerült kimutatni, hogy az az egyes testvéreket hasonlították össze. Ugyanis az egy családban felnőtt ikreknél is vannak környezeti különbségek – például a barátok, tanárok és iskola utáni elfoglaltság.
Az elemzés azt is kimutatta, hogy a térbeliségnél jelentkező aggodalom nem feltétlenül kapcsolódik minden ide sorolható feladathoz. Sokaknál ugyanis a tájékozódásnál jelentkezik a szorongás, a rotációs és vizualizációs problémáknál – mint amilyen egy bonyolultabb puzzle kirakása – azonban nem. Hasonlót sikerült felfedezni a matematikai és az általános szorongásnál is.
A kutatók nemi eltéréseket is azonosítottak: a nők átlagosan valamivel többet szoronganak.
A King’s College London kutatói szerint elemzésük számtalan, az aggodalmat befolyásoló tényezőt azonosított, ugyanakkor azt is felfedte, hogy egyes gének eltérő típusú szorongásra vannak hatással. A szakértők bíznak benne, hogy ezen tényezők alaposabb megértésével a jövőben már korábban felismerhetik majd a gyermekekben a szorongásra való hajlamot.
