A Szovjetunió szempontjából ez egy lehetséges olvasat, ettől még nem válik igazzá – tette hozzá.
forradalom
A honvéd sereg tábornokainak hibái vezettek a vereséghez.
Most jelent meg a magyar nyelvű BBC History történelmi magazin legújabb, augusztusi száma. Már a címlapról kiderül, hogy a legfontosabb téma egyben a legizgalmasabb: kiket tartottak bűnbaknak a magyarok Szent István korától a 20. századig?
A bresciai hiéna különös kegyetlenséggel torolta meg a magyarok szabadságharcát.
Az utolsó orosz cár uralkodása tragédiával kezdődött, és azzal is végződött.
Példátlan kegyetlenséggel fojtotta vérbe az Oszmán Birodalom a bolgárok szabadságharcát. A 147 éve, 1876. április 20-án kezdődő forradalmat hamar leverték a törökök, ennek ellenére a 15 ezer elhunyt bolgár hazafi áldozata nem volt hiábavaló.
Két évtizeden át azt vallotta, hogy neki csak egyetlen hazája, egyetlen otthona van, az pedig Kuba. Mindent, ami ezen kívül esik, utálnivaló kényszerként erőltettek rá. Roca Beatrix története elvezet bennünket a „forradalom-rum-szivar-salsa” karibi egyvelegétől átitatott Kubába, hogy aztán számtalan „kaland” után végre megérkezzünk a lényeghez.
Petőfi hős, de botrányhős is volt, csak utóbbiról nem illik beszélni. Mi most mégis megtesszük.
Mik a több mint tíz éve kirobbant felkeléshullám fő tanulságai? És mi mindent köszönhet Dante meg a reneszánsz az arab világnak? Interjú Francesca Maria Corraóval, az arab kultúra és politika szakértőjével.
Most először közönség előtt vettük fel a Háromharmadot. Kezdtünk Majkával, új dalával, és azzal, hogy lesz-e forradalom. Aztán előkaptuk a Völner–Schadl-ügyet, mégpedig annak kapcsán, hogy lapunkban cikksorozat indult a botrány legfrissebb fejleményeiről. A hosszabbításban a közönség kérdezte a színpadon lévőket: Bita Dánielt, Nagy Józsefet és Pető Pétert.
Zalaegerszegen mondott ünnepi beszédet a miniszterelnök. Az eseményre kordonokon át, csak meghívóval lehetett bejutni. Résztvevőket kérdeztünk, hogyan szereztek belépőt, és miért volt szükség ilyen elővigyázatosságra.
A Bem térről már 200 ezres tömeg vonult Pestre, az ablakokban megjelentek a lyukas zászlók, Sztálin szobrát ledöntötték. 1956. október 23-án Budapesten kitört a forradalom.
Az ukrán ellentámadás sikere óta találgatta az egész világ, hogyan reagál majd Putyin. A tartalékosok mozgósításával a háborús helyzet eszkalálódását választotta az orosz elnök. De lett volna más lehetősége? Miért döntött így?
Az 1848-49-es események után született táblát közel száz éven át ugyanaz a család használta.
Egy fiktív diktatúrával szemben szerveződő mozgalom dilemmáiról szól az egykori SZFE-sek interaktív társasjátéka, amely még a FreeSZFE előtt fogant, aztán az egyetemfoglalás tapasztalatai is belekerültek, hogy végül a háborút indító Oroszország keretezze újra.
A forradalom és szabadságharc a spártai anyákat állította példaként a magyar nők elé, akik büszkén fogadják fiuk hősi halálát. Kivételnek számított, de néhány nő fegyvert is fogott a magyar szabadságért.
Az ingyenesen használható online felületen elképesztő mennyiségű információ érhető el.
Fekete-Győr András azt mondta, abban bízik, hogy az Orbán ellen harcba induló új politikai generáció mindig vállalni fogja a döntéseinek a
Arra kértek engem, mondjam be, hogy megtelt a tér, a Kodály köröndig áll a tömeg, mondta a színpadra lépve Fekete-Győr András. A beszédében arról
Nem ment végig békésen a Békemenet, ez most már kijelenthető. A Madách téren az elsőn valaki kifüggesztett egy „Orbán egy geci” molinót, ami a
Bayer Zsolt arra szeretne kérni mindenkit, hogy álljatok le a villamossínekről, mert maximum tíz halottat jelentettünk be és nem szeretnénk, ha több
Hatalmas tömeg vonult a Békemeneten, az ellenzéki nagygyűlésen a vártnál kevesebben jelentek meg. A kormányfő kampánynyitó beszédet mondott, az ellenzéki pártok vezetői pedig elszámoltatást ígértek.
Két évforduló: száz éve jelent meg Hašek kultikus regénye, a forradalom hatvanöt éve tört ki.
A filozófus Európa jövőjét sötétnek tartja.
