Ha nincs kommunizmus, akkor a XX. század második felében Európa nem hasad ketté, és a XXI. századi geopolitikai változásoknak nem magatehetetlen elszenvedője, hanem alakítója lehetne – hangsúlyozta A Szabadságharcosok között – John Sadovy fényképei az 1956-os magyar forradalom napjaiból című kiállítás pénteki megnyitóján a Magyar Nemzeti Múzeumban Kövér László, az Országgyűlés elnöke.
Az 1956-os események a kommunizmusból kitörni akaró, ám a világpolitika főszereplői által cserbenhagyott magyarság tragédiáját jelentik – tette hozzá, majd hozzátette: a XX. század legnagyobb geopolitikai katasztrófája a Szovjetunió létrejötte, azaz a történelmi keresztény Oroszország bolsevizálódása volt, hiszen ez nemcsak Magyarországon okozott tragédiát, de egész Európára is kihatott, máig tartó szellemi utóhatásában,
a bolsevik gondolat egyik vírusmutációja révén, napjainkban felbomlasztással fenyegeti az egész nyugati civilizációt
– mondta.
Ha nincs kommunizmus, akkor 1947-ben Magyarországot és a régió többi kisállamát
a Nyugat cinikusan nem löki a Szovjetunió karjaiba, azaz több mint negyven esztendőre nem áldoznak fel bennünket és sorstársainkat a nyugati világ biztonságának és jólétének az oltárán
– zárta a gondolatot, majd arról beszélt, hogy kommunizmus nélkül nem tört volna ki az 1956-os magyarországi antikommunista forradalom és szabadságharc sem, azaz nem történt volna meg a vérbe, könnybe és tragédiába fulladó magyar kitörési kísérlet, aminek pillanatait rögzíthette volna a fotóművész kamerája.
Az erős kijelentések ezzel nem álltak meg, hiszen Kövér arról is beszélt, hogy ha nincs kommunizmus, akkor Nyugat-Európa nem kerül az Európán kívüli hatalmak gyámsága alá, a történelmi Oroszország és az öreg kontinens ma nem veszélyforrást, hanem erőforrást jelenthetne egymás számára, így napjaink Európája a geopolitikai változásoknak nem magatehetetlen elszenvedője, hanem alakítója lehetne.
Kövér László felhívta a figyelmet a tárlat egyik képére, amin egy gazdátlan szovjet rohamlöveg látható, oldalán a következő üzenettel:
Ne faljatok fel mindent!!! Menjetek már haza!!!
Az Országgyűlés elnöke hozzáfűzte:
az áldozatok örök üzenete ez a mindenkori elnyomó és falánk hatalmaknak – rövid és érthető kívánság, és mint 1956 magyar örökségét, ezért tisztelettel ajánljuk ezen üzenetet napjaink egy másik nagy áldozatának, magának Európának, illetve annak az Európai Uniónak a figyelmébe, amelynek bürokráciája éppen most próbálgatja szuverenitásukat védő tagállamaival szemben az elnyomó, falánk hatalom szerepét.
A messzire vezető beszéd után végre magáról a kiállításról is szót ejtett:
ma is hálásak vagyunk közép-európai testvérünknek, a néhai Jan Sadovy fotóművésznek, hogy ’56-os fényképeivel segít ébren tartani a világ emlékezetét és lelkiismeretét
– mondta, méltatva az épp tíz éve elhunyt cseh származású fotográfust.
Szavaihoz L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója is csatlakozott, aki arról beszélt, hogy a tárlaton a magyar történelem szempontjából különleges értékű fotóanyag mutatkozik be, köztük nemcsak olyan darabokkal, amiket az egész világ ismer, készítőjét pedig világhírűvé tették, hanem olyanokkal is, amiket a nyilvánosság előtt eddig sosem mutattak be.
Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának (NEB) elnöke ezután arról beszélt, hogy az 1956-os forradalom világtörténeti médiaesemény is volt, hiszen legalább 150 külföldi tudósító és 36 fotóriporter adott hírt róla. A történések bemutatásában Sadovynak nagy jelentősége volt, de nemcsak tapasztalata miatt, hanem azért is, mert vakmerősége nagy empátiával is párosult.
A fotós négy napon át, október 29. és november 1. között fényképezett Magyarországon, sorozata így nem a teljes forradalmat követte végig, fotói mégis nagy jelentőséggel bírnak – mutatott rá a NEB elnöke, hozzátéve, hogy Sadovy dokumentálta például a legalaposabban a Köztársaság téri pártház ostromát.
A megnyitón a fotós lánya, Yvonne Sadovy de Mitcheson is szót kapott, aki szerint apja később is élete egyik legfontosabb időszakaként emlékezett erre a néhány napra, noha élete során katonaként, majd haditudósítóként is számos háborút és konfliktuszónát látott.
A nyolcvanöt történelmi felvételt felvonultató kiállítás szombattól december 10-ig látható a Magyar Nemzeti Múzeumban, az október 23-i nemzeti ünnepen pedig ingyenesen lesz megtekinthető.
