A víz megtartása a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás egyik legfontosabb, legsürgősebb intézkedése, mert az időnk és a vizünk egyre csak fogy.
folyók
Egyre többször merül fel, hogy a pusztító aszályok mérséklése érdekében helyre kell állítani az Alföld vízellátottságát – ehhez egy megyényi területet kellene visszaadni a víznek és a természetnek.
A szennyeződés globális probléma, amely a Temzétől az Amazonasig károsítja a folyókat.
Európa legjelentősebb, folyókhoz kötődő védett területein jött létre a Mura–Dráva–Duna Bioszféra-rezervátum öt ország összesen 9300 négyzetkilométernyi területén.
64 millió kilométernyi folyó, patak 51-60 százaléka időszakosan megáll, vagy kiszárad.
Eddig a kutatók a nappal, az esetek 90 százalékában reggel 8 és délután 4 óra között végzett kézi mérésekre hagyatkoztak.
Egyre súlyosabb aszályok fenyegetik hazánkat, miközben a víztározók területét inkább felszántják, minthogy vizet raktározzanak bennük. Miért?
A jégtakaró visszahúzódása hatással lehet a hideg régiók életére.
A román szeméthalom nem éri el Magyarországot, a Tiszán már teljesen más a helyzet, hála az ukránoknak.
Tíz ország fogott össze a Dunán és mellékfolyóin vándorló halfajok védelmében.
Magyarországot a folyói látják el ivóvízzel, mi viszont leginkább az árvízveszélyt látjuk bennük. Az optimális vízgazdálkodás érdekében nagyobb teret kellene engednünk a természetnek.
Habár felül az árja, azért a víz az úr.
Az egyre gyakoribb balesetek miatt érdemes megfogadni néhány jó tanácsot arról, miként lehet biztonságosabbá tenni a Balatonban vagy más vízben való fürdőzést.
Kína az egyike azon 13 országnak, amelyet a legsúlyosabban veszélyeztet a vízhiány, különösen is a hagyományos vízforrások gyors ütemű szennyeződése miatt.
A világ folyóinak jelentős részét komoly veszély fenyegeti a hibás vízgazdálkodás és a környezetszennyezés következtében.
Apad a Sajó, a Hernád és a Bódva, árad azonban a Bodrog és a Tisza Észak-Magyarországon.
